31909. lajstromszámú szabadalom • Újítás czipőkön

Megjelent li)Oö. évi január lió 2-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 31909. szám. I/b. OSZTÁLYÚjítás czipőkön. FRANK ÉS STEINER CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejentésének napja 1904 julius hó 4-ike. Jelen találmány tárgyát újítás czipőkön képezi s lényege abban áll, hogy a talpat a czipővel összetartó, fa- vagy czélszerűen vasszögek a talp széleinek ismert módon készített bemetszésén át vannak a talpba beverve, úgy hogy a bemetszett résznek leragasztása után a szögek a talp alsó lapján nem láthatók. A talpnak ily módon való leerősítése által a varrott és szögelt talpú czipőnek előnyeit egyesítjük, hátrányait pedig kiküszöböljük. Jelen czipő ugyanis ép úgy, mint a varrott czipő, a föllépésnél rugalmas, s így puhább, kényelmesebb járást biztosít az által, hogy járás közben a szögek nem közvetlenül, hanem az azokat eltakaró talprész közvetítésével érintkeznek a földdel. Másrészt azonban ezen czipő előállítása könnyebb és olcsóbb, tartóssága pedig nagyobb, mint a varrott czipőé. Az erősebb talpú czipő ugyanis csak géppel varrható, az ilyen munka pedig tudvalevőleg nem oly tartós, mint a kézimunka. A vékonyabb talpú (női- és gyermek-) czipőket szokták ugyan kézzel is varrni, de a kézi varrás viszonylagos drága s nem nyújt más előnyt, mint a mit a jelen találmány olcsóbban biztosít. Ezenkívül a varrott czipőnél a varró fonal a talppal együtt kopik s a talp a czipőről leválik; ez a fönt előadott módon szögelt czipőnél ki van zárva. Az eddig ismert közönséges szögelt czipőkkel szemben a jelen találmány szerint előállított czipőnek — a nagyobb mérvű rugalmasságon és hajlékonyságon fölül -az az előnye is van, hogy könnyebb, mert a talp szögelésére rövidebb szögeket használunk, mint a milyenekre a talp egész vastagságát átfogó szögelésnél van szükség. Mellékelt rajzon a találmány szerinti újítással ellátott czipő a készítés állapotában látható, és pedig az 1. ábrán távlati nézetben, a 2. ábrán pedig harántmetszetben. A mint ezen ábrákból kitűnik, a czipő talpát ismert módon a szélein behasítjuk, s az így keletkezett (a) részt azután behajlítjuk, úgy hogy a talp (b) részét a (c) szögekkel a czipő (d) fölső részéhez hozzáerősíthetjük, minek megtörténte után az (a) részt visszahajlítva, a (b) részhez hozzáragasztjuk. A beszögeléshez czélszerűen vasszögecskéket használunk s szögelés közben a czipőbe vaskaptafát alkalmazunk oly czélból, hogy a szögecskék úgy belül, mint kívül, egy kis fejet kapjanak.