31854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás engobbal ellátott keramiai tárgyaknak gyártására

- á -karborundum-kompoziciót a sajtóban csak olyan gyönge nyomásnak vetjük alá, a milyen épen szükséges, hogy egy kezelhető lemezt nyerjünk. Az ily módon nyert (P) lemezt ezután függélyes helyzetben az (M) formának (2. ábra) egyik falához illesztjük, a forma többi részét pedig a tégla előállítására alkalmazott poralakú (C) anyaggal töltjük ki. A forma fenekét a (D) dugattyú képezi, melynek segélyével a formába töltött anyagokat előbb összesajtoljuk, ezután pedig a formából kilökjük. Az (M) forma a mozgatható (q) asztaltáblába van erősítve, melyet forgatás vagy csúsztatás által a formával és az ebbe töltött anyaggal együtt a rögzített (E) födéllemez alá mozgatunk, hogy a dugattyúnak a (G) nyíl irányában való mozgatása által az anyagokat ezen (P) födéllemez fölé sajtolhassuk. Ezen czélból a dugattyút csavarok, bütykök, vagy más ily szerkezetek segélyével vagy még előnyösebben akkumulatorral kapcsolatosan, vagy ennélkül is alkalmazható hydraulikus szerkezet segélyével mozgathatjuk. Összesajtolás után a (D) dugattyú a 3. ábrában föltüntetett állásba jut, miközben a (P) lemez a (Pl) lemezzé sajtoltatik össze, míg a poralakú (C) anyagból a (C) tégla formálódik. A poralakú (C) anyagnak részecskéi a sajtolással úgy vízszintes, mint függélyes eltolódást szenvednek, míg a (P) lemezt csak függélyes összesajtolásnak vettetik alá. Az anyagrészecskéknek eltolódása fokozatosan történik, vagyis a (D) dugattyú közvetlen szomszédságában lévő részecskék eltolódása maximális. A függélyes irányú eltolódás, mely a (D) dugattyú közelében igen nagy, a helytálló (F) födéllemez mellett igen kicsiny, míg itt az oldalas eltolódás a legnagyobbb. Ezen oknál fogva a (P) lemez a (D) dugattyúval szomszédos végén igen nagy deformációkat szenved, míg az (F) födéllemezzel szomszédos végén deformációja igen csekély. Ezen különböző deformálás kiegyenlítése czéljából a (P) lemeznek (Al A2 A3 A4) bordáit és az ezek között lévő (B1 B2 B3) hornyokat az 1. ábrában föltüntetett módon különbözőképen és pedig akként méretezzük, hogy azok a függélyes irányú összesajtolás által egyenlővé tétessenek. A poralakú formáló anyagnak összenyomhatási foka, nedvességtartalma, a sajtolási nyomás nagysága és az előállítandó végterméknek kivánt vastagsága mind oly tényezők, melyekre az (Al A2 A3 A4) bordák egymástóli különböző távolságainak meghatározásánál figyelemmel kell lennünk. Miután a poralakú (C) anyag a (P) lemezre sajtoltatott és ennek bordáit magába zárta, nem kell egyebet tennünk, mint a formát az (F) födéllemez alól kimozgatni ós azután a (D) dugattyúnak további fölfelé mozgatásával a kész (C') téglát a formából kitolni. Magától értetődik, hogy a találmány tárgyát képező eljárással bármily alakú tárgyakat állíthatunk elő, hacsak a kellő alakú formát alkalmazzuk és ennek falai mellett az előzetesen elkészített engobáló lemezeket megfelelően elhelyezzük. A találmány lényege természetesen teljesen független attól, hogy az előállítandó tárgynak hány oldala engobálandó. A jelen eljárás főleg a következő előnyökkel bír: 1. Az engobáló anyagot a tárgy anyagától függetlenül kezeljük, a mennyiben az engobáló lemezeket előzetesen külön állítjuk elő; ennek következtében az engobáló anyag a formáló anyaggal nem keveredhetik össze. 2. Az előállított engob egyenletes vastagsággal és struktúrával bír. 3. A tárgy gyorsan készül és homogén struktúrával bír. 4. Az engob igen erősen tapad, mivel egyes részeivel a tárgy anyagába van zárva. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás engobbal ellátott kerámiái tárgyaknak előállítására, jellemezve az által, hogy előbb kisebb nyomás alkalmazásával engobáló lemezeket állítunk elő és ezeket azután a formáló sajtó formájának egy vagy több falához illesztjük, mire ezen forma többi részét az előállí-