31832. lajstromszámú szabadalom • Állítómű hozzájárulási berendezéssel ellátott vasúti jelzőkhöz

elektromágnesét a (g) telep az (i) áramzárón át gerjeszti. A súllyal egyidejűleg a (c) karhoz tartozó másik kötés (g) elektromágnesével együttműködő csuklós négyszögnek az elektromágnes fegyverzetével kapcsolt csuklója az elektromágnes sarkai felé mozgott, tehát ez a csuklós négyszög ugyanoly alakot vett föl, mint a minő a (b) és (f) elektromágnesek csuklós négyszögének az 1. ábrán föltüntetett alakja. Mikor a jelző hajtóműve elmozdulását teljesen befejezte, a (k) forgattyú pedig a pontozva jelzett állásba jut, a fölső (a) szárny a szabad állásba áll, az (e) súly pedig teljesen föl van emelve. A (c) kar állása azonban nem változik, mert az (i) hozzájáruló áramzáró nincs szabadra állítva. Ha már most a jelző állító művét a tiltó állásba állítjuk vissza, az egyes részek is visszatérnek az 1. ábrán látható helyzetükbe. Ha azonban — mialatt a hajtómű a szabad állásban van — az (i) emelőt a hozzájárulási hely szabadra állítja és az (f) elektromágnest az áramkörből kikapcsolja, az (e) súly leeshetik, mert az (f) elektromágnes a fegyverzetét elereszti. Az (f) elektromágneshez tartozó rúdazat ekkor a (d) elektromágneshez tartozó rúdazatnak az 1. ábrán látható alakját veszi föl, a leeső (e) súly pedig — minthogy ekkor a (d) elektromágnes áramkörét az (i) áramzáró zárja — a (c) kart szabadra állítja. Ha már most az (i) áramzárót a tiltó állásába állítjuk, a jelzőkar is a tiltó állásába áll, ugyanez kényszermozgásszerűen megy végbe, mikor az állító művel állítjuk vissza a tiltó állásba. A jelzett berendezés a (c) kart csakis akkor engedné szabadra állítani, mikor a hozzájárulás megadása a jelzőhajtőmű működtetése után történnék. Hogy azonban a kar akkor is szabadra állhasson, mikor a hozzájárulás megadása a hajtómű működtetése előtt történt, az (e) súlyt előbb föl kell emelni és csak azután szabad az (f) elektromágnest kikapcsolni, mikor a (d) elektromágnes sarkaira annak fegyverzete ráfeküdt. Ezt a megszakítást a (h) rúd mozgása végezheti, a mennyiben a gerjesztő áramot a (h) rúd által működtetett áramzárón vezetjük át, mely kevéssel a hajtómű mozgásának befejezte előtt szakítja meg az (f) elektromágnes áramkörét. Az ellenőrző elektromágnes arra is használható, hogy a jelző állapotát visszajelentse, mely czélból ez az elektromágnes egy meg nem rajzolt kapcsolási elrendezés : közvetítésével csakis akkor kap áramot, mikor a jelző az egyik végállásában van. Az 1. ábrán látható elrendezésnél az (1) elektromágnes fegyverzetét meghúzta, minthogy a jelző hajtómű a tiltó állásban van az elektromágnes által működtetett (m) áramzáró pedig nyitva van. A mint azonban a hajtómű mozogni kezd, az (l) elektromágnes árammentessé válik, fegyverzete leesik, a (g) szelep áramkörét az (m) kontaktuson az (i) áramzárón és (f) elektromágnesen át zárja, az elektromágnes gerjed, úgy hogy a hajtómű továbbmozgatásánál a súlyt tekintet nélkül az (i) áramzáró állására, minden esetben fölemeli. | A 2. ábrán a berendezés ama helyzete látható, melyben a (h) rúdazat mozgását épen befejezte, és a hajtómű az (1) elektromágnest az áramkörbe bekapcsolni, ez pedig az (m) áramzárót a megszakítási ; helyzetbe állítani kezdi. Ha az (i) áramzáró, úgy, mint az 1. ábrán, a tiltó állásában van, az (m) áramzárónál föllépő árammegszakítás daczára, az (f) elektromágnes áram alatt, a (c) kar pedig a tiltó állásban marad. Ha azonban az (i) áramzáró szabadon van állítva, az (f) elektromágnes áramköre megszakad, a súly a fegyverzetet leszakítja és a (c) kart szabadra állítja. ! A berendezés működése szempontjából tehát teljesen mellékes, hogy a hozzájárulás megadása a jelző átállítása előtt vagy után történik-e. Súly helyett természetesen rúgó is alkalmazható, melyet a hajtómű az (f) elektromágnes gerjedésénél megfeszül és mely a i jelzőkart szabadra állítja. Ep így lehet a hajtómű által súly fölemelése vagy rúgó megfeszülése helyett valamely gáztmegsű-