31814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék füstgázok szénsavtartalmának meghatározására

fúrata oly módon van készítve, hogy a (d) és (f) csapok a reakciótérnek a tüzeléssel és a (g) ejektorral való összekötését egy­idejűleg nyitják, míg ugyanezen időben az (e) csap a (k) barométerhez vezető vezeté­ket a reakciótértől elzárja. Ezen utóbbi el­rendezés azon czéllal bír, hogy egy folya­mat lefolyása alatt a rakciótérben föllépő összes nyomásváltozások jelzése kiküszö­böltessék, más szóval, hogy lehetővé tétes­sék, miszerint a barométer csak azon nyo­mást jelezze, mely a füstgázokban lévő szénsav abszorbeálásak befejezése után a reakciótérben uralkodik. Ugyanezen czélt egy megfelelően mozgatott szeleprendszer vagy tolattyús vezérmű segélyével is elér­hetjük, miért is a rajzon föltüntetett csap­rendszer csak példa gyanánt tekintendő. Hogy a füstgázok szénsavtartalmának mindenkori értékét racionális módon hatá­rozhassuk meg, czélszerű a tüzelés gázte­rével való összeköttetést a rajzon világo­san látható módon létesíteni. A megfelelő széles (h) csővezeték az (i) szűrőn át az első füstcsatornát a kéménnyel köti össze, miáltal ezen (h) vezetékben egy folytonos gázáramot állítunk elő. Ezen csővezetéktől, a szűrő mögé csatlakozva, egy megvékonyí­tott (1) elágazás vezet a készülék reakció­terébe és tovább a (g) ejektorhoz. Ezen el­rendezés azon czéllal bír, hogy a tüzelésből minden analyzisnél frissen előállított gázt vezessünk el és hogy a készülék előtt lévő csővezetéket, melyben az analyzis tartama alatt egy meghatározott gázmennyiség áll meg, kiürítsük. Ezen föltételnek, a ké­szüléknek a füstcsatornával lehető rövid és szűk vezeték segélyével való összekötése által felelhetnénk meg. Ha azonban az ösz­szekötést ily módon közvetlenül a füstcsa­tornákkal létesítenők, akkor a szűk veze­ték igen gyorsan repülő hamuval és korom­mal telnék meg és a készülék működése za­vartatnék. Ezen elmaradhatat'an hátrányt egészen kiküszöböljük és a gázanalyzisnak lényeges fáziseltolódás és a szívókészülék túlságos méretezése nélkül való foganatosí­tását az által tesszük lehetővé, hogy egy széles (h) vezetékben egy már tisztított gáz folytonos áramát állítjuk elő, mely csőből a szükséges mennyiséget egy rövid és szűk (1) vezeték segélyével vezetjük el a meg­vizsgálás czéljára. Hogy a kezelt gázoknak az (a) edényből való eltávolítását, továbbá a friss gázok be­vezetését, az abszorbeálást és a nyomás­csökkenés jelzését folytonos folyamban ön­működően végezzük, a (d e f) csapokat egy tetszés szerinti oly hajtóművel kötjük össze, mely ezen csapok csaptesteit, me­lyek a rajzon az érthetőség kedvéért egy közös tengellyel ellátva vannak föltüntetve, folytonosan lassan forgatja, miáltal az ab­szorbeáló teret fölváltva egyszer az (1) cső­vezetékkel és egyszer a (k) manométerrel kötjük össze. A forgássebességet oly mó­don határozzuk meg, hogy azon idő, mely alatt a csaptestek egy fél körülfordulatot végeznek, egy analyzis végzésére elegendő. Magától értetődik, hogy a (c) lapátos ke­reket ugyanazon hajtóművel hajthatjuk, mint a (d e f) csapokat. Abszorbeáló folyadék gyanánt czélszerű mészvizet vagy mésztejet alkalmazni, mint­hogy ezen reagens-szert igen könnyen tart­hatjuk hosszabb használat részére a töké­letes telítési fokon, ha az (a) edénybe a te­lített folyadékon kívül még oltott meszet (mészhydrátot) vezetünk be fölös mennyi­ségben és ha arról gondoskodunk, hogy a tömeg folytonosan kevertessék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a füstgázok szénsavtartalmának meghatározására, a nyomáscsökkenésnek az abszorbeáló térben való mérése által, jellemezve az által, hogy a manométert csak az abszorbeálás megtörténte után kötjük össze az abszorbeáló térrel, míg a mérés további folyamatánál az abszor­beáló tértől elzárjuk, hogy a manomé­ter csak az abszorbeáló tér tekintetbe jövő nyomását jelezze. 2. Készülék az 1. igénypont szerinti eljá­rás foganatosítására, jellemezve az ál­tal, hogy az abszorbeáló térnek a szívó­berendezéssel és a manométerrel való

Next

/
Oldalképek
Tartalom