31789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás moirészerű és fafurnirok előállítására

Megjelent lí*04. évi deczember lió 13-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B17Ö9. szám. VIII/O. OSZTÁLYEljárás moirészerü fadarabok és fafurnirok előállítására. GRADENWITZ OSZKÁR KERESKEDŐ ÉS LUBECIUS MIKSA FESTŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 junius hó 10-ike. Mesterséges, erezett fafurnirok előállítására már alkalmaztak egy eljárást, melynél összeenyvezett furnirokat kiemelkedésekkel és mélyítésekkel ellátott sajtoló lemezek segélyével akként sajtolnak össze, hogy a furnirokból álló blokk a formalemezek kiemelkedéseinek és mélyedéseinek alakját veszi föl, mire a furnirokat párhuzamos vágásokkal szétvágják. Ennél az ismeretes eljárásnál az egymásra ragasztott furnirokat minden irányban erősen ki kellett nyújtani, a mit a fa nem bírt el és miáltal az egymásra enyvezett egyes furnirokon szakadások keletkeznek, a melyeket az enyv tölt ki. A furniroknak erre következő levágásánál ennek következtében sötét, enyvvel kitöltött helyek keletkeztek, melyek a furniroknak silány külsőt adtak és a szétvágott fornirok szép, egyenletes erezését meggátolták. A jelen találmány tárgyát képező eljárással már most az ismeretes eljárás ezen hátrányát elkerüljük és oly fadarabokat és furnirokat állíthatunk elő, melyeknek egyáltalán nincsenek szakadásai, melyeknél az enyv nem szolgál famentes helyek kitöltésére és melyek a megnyújtott természetes évgyűrűkhöz hasonló szép moirészerü mintát mutatnak. A jelen eljárás szerint egy kerekded vagy ovális alakú (a) puhafamagra (rúdalakra) különböző fanemű és különböző színű furnirokat ragasztunk egymásra és ezáltal egy hosszúkás fatuskót képezünk, mely a természetes fatörzshöz hasonlít. A magra ragasztott furnirok keresztmetszete a természetes fa kerekded évgyűrűit mutatja, csakhogy a természetes fának évgyűrűi egyszínűek, a preparált törzs tekerűletei pedig sokszínűek és tarkák. Ezt a preparált törzset alkalmas módon hosszirányban furnirokká vágjuk, mikor is a metszések czélszerűen nem a hosszanti középsíkkal párhuzamosan, hanem ahhoz bizonyos szög alatt fekszenek. Az így keletkező furnirlemezek moirészerü mintázást mutatnak, mely a természetes, fa nyújtott évgyűrűihez hasonló. A mintázás sokféleségét még azáltal is fokozhatjuk, hogy a fönt leírt módon képezett törzset a furnirokká való szétvágás előtt előbb csíkokká, deszkákká vagy léczekké vágjuk szét, és ezeket egymáshoz képest eltolt (változott) helyzetben újabb tuskóvá egyesítjük, mire ezt a tuskót furnirokká vágiuk szét. Minthogy a forró enyvvel vagy effélével bekent vékony furnirok az (a) magra való fölgöngyölítésnél avval a törekvéssel