31784. lajstromszámú szabadalom • Medenczekötő
4. az (NM, NI Ml, ML, Ml Ll) csatok és ezekhez tartozó (H C, Hl Cl, G F, Gl FI) nyelvek akként vannak elrendezve, hogy az előbbiek a czomb- és medenczerész között levő kapcsolatot tökéletesebbé tegyék, az utóbbiak pedig a czombokon rögzítsék az övet és oly súrlódást létesítsenek, mely a kötő minden elmozdulását kizárja és így az eddigi öveknél alkalmazott, kellemetlenebb hatású lábszárrészeket fölöslegessé tegyék. A leírt öv vagy kötő főelőnye az, hogy az a testen el nem mozdulhat, mit akként érünk el, hogy a kötő a medenczét és czombokat a kötő részeinek tökéletes kapcsolása mellett teljesen körülveszi. A kötő mérték vagy minta után készíthető, mely utóbbi esetben az a testhez tökéletesen hozzásimul. Minta vételére a szokásos gipsz- vagy keményítőpólyákat használhatjuk, melyet a testre föltekercselve ezen megkeményedni engedünk. Az öv bármely tetszőleges anyagból, pl. szövetből készülhet, ha azt a megrajzolt módon, mely a találmány részét képezi, állítjuk elő, nevezetesen egyes, mintegy 1 cm. széles csíkokból, amelyeket hálószerűen fűzünk össze és varrunk össze. Ily módon könnyen lehet azt elérni, hogy az övnek az (al a b bl) csík alatt fekvő része hatásában és anyagában egy darabot képezzen, mely a medenczén és a czombokon megy végig, amennyiben ekkor az (a b) csík alatt fekvő és evvel párhuzamos csíkok mind végigmennek a medencze- és czombrészeken, tehát ezek mindegyike az övet használó személy hátán támasztékot talál és úgy az öv hát-, mint oldalrésze ugyanarra a czélra szolgál. A csíkok egyik csoportja az (al—a—b bl) csíkkal párhuzamos, más csoportja — mint az (m—n) csík — az (a—b) csíkot derékszög alatt metszi és az evvel párhuzamos csíkokkal a medenczerészt képezi. Ezek a csíkok tehát lényegében a gerinczoszloppal párhuzamosak. A csíkok harmadik csoportja — az (r—s) csíkkal párhuzamos csíkok — a czombrészen az első csoport csíkjait kis szög alatt keresztezi, végül a negyedik csoport — a (t—u) csíkkal párhuzamos csíkok — a czomb- és medenczerész csatlakozási helyén van alkalmazva és ezt a helyet erősíti. Az (a -b) csíkkal párhuzamos csíkokat az (E-D és F—G, FI—Gl) csatok feszítik meg, míg az (m ni párhuzamos csíkok csak az előbbiek között létesítenek kapcsolatot. A harmadik az (r—s) csíkkal párhuzamos csíkokat a (G H és Gl Hl Ll Ml) csatok feszítik meg, végül a negyedik, a (t—u) csíkkal párhuzamos csíkokat az (M N, Ml NI, D E) csatok húzzák meg. A csíkok elrendezését egészen helyesen jellemezhetjük akként, hogy ezek a csíkok —• az (m—n) merevítőcsíkok kivételével —oly helyzetet foglalnak el, minőt valamely a medenczére és czombokra 8 as alakjában föltekercselt szalag foglalna el (2. ábra). Ha már most elég sok, egymással párhuzamos csíkot alkalmazunk és ha ezenkívül még az alsó testen a jelzett csíkokra merőleges, a czombokon pedig a 4. ábra szerint a csíkokkal szöget képező csíkokat alkalmazunk, oly övet kapunk, mely kiterítve az 1. ábra szerint van alakítva. Ha azonban számos csík helyett egyetlen széles csíkot alkalmazunk, oly övet kapunk, mely nincs hálószerűen alakítva, hanem közönséges, egyetlen szövetdarabból készült öv gyanánt van kiképezve. Könnyen beláthatjuk, hogy a találmány lényegének érintése nélkül az övet sokféleképen módosíthatjuk, így pl. a (D—E) csatokat nemcsak elől, hanem hátul is alkalmazhatjuk, de ez a gyakorlatban nem bizonyulna oly jónak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Medenczekötő vagy öv a medencze belső szerveinek tartására és összenyomására, jellemezve egy a medeczét és két a czombokat körülvevő rész által, melyek közül az első a medencze középvonalába, a másik kettő a czombok oldalára eső csatokkal van ellátva, oly czélból, hogy így az öv tartóssága fokozódjék és hatása egyenletessé váljon. 2. Az 1. alatt védett medenczekötő egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve