31762. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőz fejlesztésére csöppfolyósított gázokból pl. ammoniából, methylaminból stb. vagy más folyadékokból

2 — tett gőz segélyével hajtott motor berende­zésének vázlatos rajza. Az (A) tartályban van az elgőzösítendő folyadék, pl. cseppfolyósított ammónia vagy methilamin. Ezen tartály olyan edényből áll, mely egy második edénybe helyezhető oly módon, hogy a kettő között egy vízkö­peny vagy hővédőköpeny létesíthető. Az (A) tartályból jövő cseppfolyósított gáz a tetszőleges rendszerű (B) csőnyaláb­ban gőzösíttetik el, melynek csöve vagy csövei két (b b) gyűjtőbe torkolnak. A fo­lyadék az (A) tartályból a (B) csőnyalábba egy közbeiktatott elosztó készüléken keresz­tül juthat. Ezen készülék áll az (E) hengerből, mely­ben a (J) rúd segélyével összekötött két (C és D) dugattyú van elrendezve. Az (E) henger az (A) tartálylyal az (F) csap révén, az elgőzösítő csőnyaláb egyik végével pedig a (G) csap útján közlekedik. Az (E) henger alsó részében a kis (H) henger van elrendezve, melyben a kis (I) dugattyú mozog, mely a (C) dugattyú alsó lapjával áll érintkezésben. A kis (H) henger a (h) csövön keresztül a (B) csőnyaláb másik (b) végével áll összeköttetésben oly módon, hogy a henger az elgőzösítőben fejlődött gáz nyomása alatt áll. A (D) dugattyú felső lapjára a (K) rúgó gyakorol nyomást, mely az (E) hengerben elmozdítható (L) fejhez támaszkodik, minek következtében ezen rugó nyomása változ­tatható. Az (L) fej elmozdítására egy a hen- i gerből kinyúló (M) rúd szolgál, melynek helyzetét és ennélfogva az (L) fej helyzetét is az (0) emeltyű szabja meg, mely a (P) szektor, vagy más alkalmas berendezés előtt elmozdítható. A készülék szoros tömítésének biztosítása czéljából az (M) rúd (n) gyűrűk vagy szeg­mensek közbeiktatása mellett az (N) csőbe van helyezve. Az esetleges gázkiömlés elkerülése végett két (n) gyiirü között hézag van hagyva, mely a (p) cső útján a mótor kibocsátó csö­vével közlekedik oly módon, hogy ha gáz­kiömlés lép föl, ezen kis gázmennyiség nem llan el az (M) rúd tömítésén keresztül. Ezen hézag szabadon tartása czéljából a két szomszédos gyűrű közé egy kis (p'j rugó van helyezve. A kettős (C D) dugattyú löketét a (Q) ütköző határolja. Az (A) folyadéktartály és (B) elgőzösítő között ily módon összeköttetés lévén léte­sítve, a folyadék nyitott (F B) csapok esetén az első tartályból a másodikba csak akkor léphet át, ha a (C D) dugattyú megfelelő helyzetben van. Ha ez a dugattyú a rajzon feltűntetett helyzetet foglalja el, akkor az (A) tartályból jövő folyadék megtölti a gyű­rűalakú (j) teret, mely a (C D) dugattyút összekötő (J) rudat veszi körül. A csőnya­láb belsejében uralkodó nyomás a (h) csö­vön keresztül a kis (I) dugattyúra hat és átvítetik a kettős (C D) dugattyúra, úgy hogy az utóbbit ezen nyomás és a (K) ru­gónak ellenkező irányban ható nyomása egyensúlyban tartja. Ha most a nyomás a (B) csőnyalábban folyadékhiány miatt csökkenne, minek foly­tán a kis (I) dugattyúra ható nyomás is csökken és az utóbbi által a kettős (C D) dugattyúra gyakorolt nyomás is kisebb lesz, akkor a (C D) dugattyú lesülyed és magá­val viszi a gyűrüalakú (j) térbe zárt folya­dékot is. Ezen folyadék mihelyt a gyűrű­alakú (j) tér alsó vége a (G) csap nyílása elé érkezik, innét a (B) csőnyalábba lép és és ott elgőzölög. Az ily módon képződött gőz a (b') gyűjtőbe érkezik és a (B') csö-I vezetékbe lép át, a honnét a motorhoz áramlik. Ha a folyadéknak túlságos nagy mérték­ben való bevezetése következtében a nyo­más a csőnyalábban túlmagasra emelkednék, akkor a kis (I) dugattú a kettős (C D) du­gattyút visszalöki, úgy, hogy ez utóbbi röl­emelkedik és a gyűrűalakú (j) tér újból folyadékkal telik meg, mely ismét az elgő­zösítőbe vezettetik, ha a nyomás az utóbbi­ban annyira csökkent, hogy a kettős (C D) dugattyú lesülyedhessen. A kettős (C D) dugattyú mozgása ennélfogva az elgőzösí­tőben uralkodó nyomás változásainak függ­vénye, tehát az e gőzösítőben állandó nyo­más tartatik fönn és ennélfogva a mótor

Next

/
Oldalképek
Tartalom