31736. lajstromszámú szabadalom • Légkalapács

Megjelent 1904. évi deczember lió 7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 81736. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Légkalapács. PRUNER CONRAD GYÁROS WIENER-NEUSTADTBAN. Bejelentésének napja 1904 január hó 28-ika. Elsőbbsége 1902 junius hó 15-től kezdődik. Jelen találmány tárgyát olyan vákuummái vagy sűrített levegővel mozgatott légkalapács képezi, melynél a sűrített vagy ritkított levegőt előidéző légdugattyú egy a kalapácshengertől különálló és ezzel csakis alkalmas helyen közlekedő léghengerben működik, úgy hogy a kalapács dugattyúja a henger teljes hosszát, tehát egész löketét futhatja be. s ennek következtében a kalapács is a löketnek megfelelő magasságára emelkedik. Ilyen, légnyomással mozgatott kalapács a mellékelt rajzon van föltüntetve, ahol is az 1. ábra a kalapács oldalnézetét, a 2. ábra annak előlnézet-ét, a 3. ábra a két henger (lég- és kalapácshenger), valamint a vezérmű és löketszabályozó-készűlék metszetét nagyobbított léptékben, végül a 4. ábra utóbbinak alaprajzát mutatja. A kalapács ismert módon a (2) kalapácsdugattyúval ellátott (1) kalapácshengerből és a (3) léghengerből áll, melyek egymástól külön vannak választva és oly módon közlekednek egymással, hogy a léghenger dugattyújának mozgása, légoszlopok segítségével adódik át a kalapács dugattyúra; ezen czélra a (3) léghenger (4) nyomótere a (2) kalapácsdugattyú alatt levő (5) térrel közlekedik (pl. (19) cső által), úgyhogy a (6) légkalapács nyomólöketénél a sűrített levegő az (1) kalap ácshengerbe hatolhat, miáltal a (7) kalapács emelkedik. A (7) kalapács esési hatásának növelésére, valamint emelésének könnyítésére a (2), illetőleg (6) dugattyú fölötti (8) és (18) terek is (17) cső által össze vannak kötve. Hogy a légveszteség, mely a (6) dugattyú nyomólöketénél, valamint a (7) kalapács fölemelésénél a levegőnek az (5) térből a (2) dugattyú fölötti (18) térbe való távozása által, valamint a dugattyúrúd tömítő szelenczéjénél eltávozó levegő következtében keletkezik, mindig pótoltassék, jelen találmány szerint a (2) kalapácsdugatytyú alatti (5) tért a tetszőleges rendszerű befelé nyíló (11) légbeere?ztő szeleppel látjuk el. Ezen szelep a kalapács emelésénél, az emelést létesítő légnyomás hatása alatt zárva marad, míg a (6) légdugattyú szívó löketénél a (4) és (5) terekben keletkező légritkulás következtében nyílik, úgy hogy az (5) térbe levegő áramlik és így a (4) és (5) terekben minden löket után normális légnyomás áll be, minek következtében a kalapács mindig a teljes löketmagasságra emeltetik. A (4) és (5) térben légritkítás minden esetben bekövetkezik és pedig azért, mivel a kalapács csak akkor kezd esni, ha