31708. lajstromszámú szabadalom • Előretoló szerkezet keretfűrészek részére

helyettesítünk be a fönti egyenletbe, akkor s = Cl +t^- 4

Fölmerül már most az a kérdés, kivánatos-e a fürész mozgása alatt a forgács vastagságának megváltoztatása, s ha igen, mily mértékben? Ismeretes, hogy minél nagyobb valamely metsző él (pl. a fürészfog metsző éle, a kézigyalú vagy gyalugép szerszámkése, stb.) sebessége, annál erélyesebb annak metszőképessége, annál simább a metszés fölülete, annál könnyebb maga a metszés művelete s végre annál nagyobb a lehasítható forgács vastagsága. Minthogy V a fürészpengék sebessége arányosan változik, a forgattyú elfordulási szögének sinusával, kívánatos, hogy forgács -vastagság s is a sin a szerint változzék, vagyis, hogy s = C2 sin a ... 5. legyen. Minthogy a 4. egyenletben Cl állandót jelent, ennélfogva ezen követelmény csak az esetben teljesíthető, ha Cl = O-val, vagyis, ha az előrehajlás = 0 és a 4. egyenlet a következő alakot ölti: Az 5. és 6. egyenletből adódik, hogy no .V V C2 . „„ . C2 sinx = ty-; -• = — sin a = C3 sin a /. A föladat tehát oly előretoló készülék szerkesztésében áll, melynek hatása folytán v v úgy változik, hogy a ^ viszony egyenlő C3 sin a-val. Jelentse U a forgattyú kerületi sebességét, akkor az x forgattyúszögnek megfelelő fürészút tetszőleges pontján a fürész sebessége V = U sin a. Ezen értéket a 7. egyenletbe behelyettesítve v -n—. = C3 sin a ; v = U C3 sin2 a U sin a Legyen U. C3 = C4-el, akkor: v = C4 sin2 y. 8. azaz arra van szükség, hogy v a sin2 « szerint változzék. Ezen föltételnek a jelen találmány tárgyát képező előretoló szerkezet a gyakorlatban teljesen megfelelő pontossággal tesz eleget. A rajz 4. és 5. ábrája a találmányra nem vonatkozó, mellékes részletek elhagyásával, a találmány értelmében szerkesztett keretfiirészt mutatja elől- és oldalnézetben. Az 5—7. ábrák az előretoló forgattyú csapjának állító készülékét mutatják több metszetben és nézetben. Az (a) állványon a (b) segédtengely van ágyazva, melyre a jelen esetben köralakú (c) tárcsa van fölékelve, melynek fél kerülete egyenlő a keret löketével. Ezen tárcsa köré a (d) kötél van fektetve, melynek végei (e) és (f)-néla keretre vagy a (g) rácsra vannak erősítve, úgy hogy ezen utóbbinak mozgása által a tárcsa 180°-os kilengéseket végez. A tárcsát fogazással is láthatjuk el és fogasrúd segélyével a fii részkeretről hajthatjuk. A (b) tengely másik végén a (h) forgattyú vagy tárcsa ül, mely ismert módon az (i) kapcsolórúd segélyével a (j) emelőkarra hat, melynek (k) kilincse az előretolást eszközlő (1) kilincskereket mozgatja. A (h) előretoló forgattyú az (m) főforgattyúhoz képest oly módon van beállítva, hogy a keret munkalöketének kezdete az előretolás kezdetével összeessék, azaz a főforgattyú a (h) előretoló forgattyút 0° elősietési szöggel indítja meg. Világos, hogy míg a főtengely szögsebességét gyakorlatilag állandónak vehetjük, addig a (b) segédtengely szögsebessége nem lesz állandó, hanem a főtengelynek a segédtengely helyzetének megfelelő szög sinusának megfelelően fog változni. Legyen most az előretoló forgattyú hajlásszöge p, mely a főtengely valamely elfordulásának felel meg, úgy az előretolóforgattyú által hajtott szerkezet keresztfejének sebessége v = U sin x. sin (S ~ a hol r az előretoló forgattyú sugara és R a lengő korong sugarát jelenti. r Ha U -- helyébe a C5 állandót tesszük, akkor v — Cö sin