31692. lajstromszámú szabadalom • Egyes tagokból összeállított vízcsöves kazán

szélső állócsövekkel. Éme (20) csövek ké- ! pezik a tüzelőtér vízzel telt falát, mély tü­zelőtér ily csőből készült falak beépítésé­vel esetleg több részre lehet osztva. Az 1., 2. és 4. ábrából kitűnik, hogy a mellső fal minden vízkamráját az (5 7 és 8) csövek kötik össze egy (6) összekötő kamrával és egy (9) cső kapcsolja egy álló­csővel, a fölső (1) kamrák a (11) csövek útján egy-egy állócsővel vannak össze­kötve. Ez a leírt csőszerkezet képezi a vízcsöves kazán egy-egy elemét, hogy pe­dig a megosztás tökéletes legyen, mind­egyik fölső (1) kamra egy-egy (25) csővel van kapcsolva, mely a (30) cső útján áll a gőzteret képező, egymással kapcsolt (31) karmantyúk egyikével kapcsolatban. Ugyancsak egyes karmantyúkból van a (32) táplálócső is összeállítva, mely karmantyúk mindegyike egy-egy elágazás útján közle­kedik a megfelelő állócső fölső végével. Hogy az állócsövek táplálása egyenletesen történjék, a táplálócső mentén egy folyto­nos kiegyenlítő cső van alkalmazva, me­lyet egymással és az egyes állócsövekkel kapcsolt (34) karmantyúk képeznek. A (6) összekötő kamrák a (9) csövek hátsó végein nyugvó (35) falra vannak sze­relve, az állócsövek pedig a láng közvet­len hatása ellen fölső végeiken a (36) fal által vannak védve, míg alsó végeiken a lángok ellen a rostélypálczák alátámasztá­sára is szolgáló (38) aláépítésre támaszkodó (37) fal védi azokat. Mint az a 7. ábrán látható, a (26) gőz­kamrákat az állócsövek fölső végei is ké­pezhetik, de előnyösen, ha a (11) és a (25) csövek torkolatai között egy áttört (b) fa­lat alkalmazunk, hogy nagyobb vízmennyi­ség a (25) csövekbe be ne juthasson. Az állócsövek alsó végeit a (17) csőcsonkok kötik össze a (16) kiegyenlítő kamrával, melyet az állócsöveken alkalmazott tolda­tokra szerelt támasztékon nyugvó tartó tá­maszt alá. A (6) kamrákat viselő (35) fal, az állócsövekre támaszkodhatik, melyek ebből a czélból megfelelően meg vannak görbítve, ennek következtében az állócsö­vek és a (6) kamrák között egy tér képző­dik, melyeken át a kamrák hozzáférhetők. A találmányra tehát jellemző az, hogy a kazán egyes mégsérült részek kiváltása, vagy újabb részek hozzákapcsolása czéljá­ból bárhol fölbontható, hogy továbbá a ka­zánt az állócsövek megnyújtása következ­tében több egymástól független tag ké­pezi, melyek csupán csak a közös tápláló és gőzelvezető cső útján vannak egymással könnyen oldható módon kapcsolva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egyes tagokból összeállított vízcsöves kazán, melynél minden egyes tagot két­két, a kazánfalán vagy falában kiké­pezett kamra és három-három, egymás­sal összekötött és a kazánon átnyúló cső képezi, melyek a vízterekkel és a fölső és alsó víztereket összekötő csö­vekkel vannak kapcsolva. 2. Vízcsöves kazán, jellemezve két, a ka­zán egyik falán elrendezett kamra, eme két kamra között kapcsolatot létesítő és egymással is kapcsolt, a kazánon ha­rántirányban átmenő három cső, a kam­rához csatlakozó állócső és több túlhe­vítő cső által, melyek a fölső kamrát a gőztérrel kötik össze. 3. Vízcsöves kazán, jellemezve két víz­kamra, egy a fölső vízkamrával össze­kötött gőzkamra, három, a vízkamrákat egymással összekötő cső, az alsó és fölső vízkamrát összekötő állócső és a gőz­kamrát a gőzelvezető csővel kapcsoló cső által. 4. Vízcsöves kazán, jellemezve' két, a ka­zán falán alkalmazott kamra, három egy­mással összekötött, a kazánon átnyúló cső, a fölső víztérhez csatlakozó állócső és a fölső vízteret az alsó víztérrel ösz­szekötő állócső által, mely kazán egyes elemeinek állócsövei a vízcsővel való kapcsolási helyük alatt egymással is kapcsolva vannak. 5. Vízcsöves kazán, mely több egymással kapcsolható és egymástól elválasztható

Next

/
Oldalképek
Tartalom