31683. lajstromszámú szabadalom • Újítás égési mótorokon
tása által azonban azt létesíthetjük, hogy a levegő, tüzelőanyag vagy víz több bevágáson át áramlik be, míg végül az összes bevágások működésre kerülhek. Ily módon a gép minden munkameneténél bevezetett fűtőanyag és víz mennyisége teljesen pontosan szabályozható, miért is különböző fajsúllyal bíró tüzelőanyagok alkalmazhatók. Ha a szelepet működtető szerkezetet a kivánt löketre kézzel vagy önműködően beállítottuk, akkor a szelepek minden töltőlöketnél előre meghatározott mennyiséget bocsátanak át. Hogy nagy megterhelésnél a gép teljes teljesítményét kapjuk a tüzelőanyag-, levegő-és vízszabályozószelepek kormányszerkezeteit oly módon kell beállítani, hogy ezen szelepek a gép mindeu töltőlöketénél, az átbocsátandó mennyiséggel egyenes és megfelelő arányban álló teljes löketet kapjanak. A készülék (d) bevezetőfúvókáján át nagy erővel beáramló levegő a folyékony tüzelőanyagba és a vízbe ütközik, mely két utóbbi a gyűrűalakú (f) térbe vezettetik be. A levegő a tüzelőanyagot és vizet az (m) keverőtérben tökéletesen porlasztja, mely keverőtér az (o) tűszelep által befolyásolt (u) kivezetőfuvókával van ellátva. Ezen fúvóka a (p) főbeáramlócsatorna kúpos (p') nyílásába nyúlik, mely csatorna másik vége a munkahenger bevezetőszelepéhez vezet. A sűrített levegő és a szétporlasztott tüzelőanyag és víz keveréke az (n) fúvókán át a (p) főbeáramlócsatorna mentén és a munkahenger bevezetőszelepén át a munkadugattyúra áramlik és a (p) csatornán való végigáramlása közben légköri nyomással bíró a kúpos (pl) nyíláson át belépő közönséges levegőt ragad magával, mi mellett a keverék nyomása meghatározott fokra csökken és a magával ragadt levegő nyomása ugyanazon mértékben emelkedik, úgy hogy most a komprimált levegő, a porlasztott fűtőanyag és víz keveréke a magával ragadt levegővel együtt a töltéslöket tartama alatt egyenletes nyomást fejti ki a munkadugattyúra, mely nyomást a légtartányban a légsűrítő segélyével elérhető legnagyobb nyomás határolja. Világos már most, hogy a munkahenger mindegyik töltőlöket végén túltöltést, illetve túlsók nyomókeveréket kap, mely a sűrített levegő által kifejtett nyomással egyenes arányban áll; világos továbbá, hogy az ezen töltés vagy keverék által kifejtett nyomásnak természetesen egyenes arányban kell állania a túltöltéssel, mi mellett a nyomókeveréknek nedvességgel való telítése folytán igen nagy nyomás állítható elő, a nélkül, hogy az előgyújtás veszélyének lennénk kitéve. A gép kisebb megterhelésénél a szelepek löketét kisebbre vesszük, mi által a bebocsátott levegő fűtőanyag és víz mennyiségét és ennek következtében a munkahengerben a töltés vagy keverék túlmértékét csökkentjük ; ennek folytán a túlnyomás is megfelelően kisebb lesz. A gép legkisebb megterhelésénél a vízbevezetést teljesen vagy csaknem teljesen megszüntetjük, úgy hogy a beáramló levegő csak a folyékony tüzelőanyagot porlasztja és a légköri levegőt a (p) csatornába szívja, a mikor a gép a töltést vagy a keveréket ismert módon beszívja. Minthogy a görbe tárcsák oly módon rendeztetnek el, hogy a munkahengerbe eresztőszelepe és a légszabályozószelep épen azon pillanat előtt nyílik, melyben a munkadugattyú kibocsátólöketének végére ér és a kibocsátószelep nyílik, ennek folytán a hengeren átáramló levegő az előző égés égéstermékeit eltávolítja és a hengert a következő töltés részére szabaddá teszi. A tüzelőanyag finom porlasztása fölöslegessé teszi a fűtött elgőzölögtetőt, minthogy a keveréknek a munkahengerben való összenyomás alatt adott meleg elegendő nagy, hogy bármely tüzelőanyag, — kivéve a csaknem tűzálló tüzelőanyagot — teljesen elégjen. Hogy a keverék a kompressziólöket végén meggyújtassák, a szokásos vagy más alkalmas berendezések alkalmazandók. A jelen találmány tárgya nincsen Ottó-féle motorokra korlátozva, hanem az összes égési gépeknél alkalmazható. A fönti leírásban említett vízszabályozószelep igen czélszerú berendezést képez ugyan, azonban ezen berendezésre nincs okvetlenül szükség és elhagyható, a nélkül, hogy ez által a talál-