31682. lajstromszámú szabadalom • Indukciós Wattmérő

áramkörébe ellenállást vihetünk át, úgy hogy a csévék hatásai kiegyenlítessenek és azok a mérő készüléknek forgó mozgást köl­csönözzenek. A mint a 3. ábrából látható, a quadra­turát helyesbítő (13 és 14) csévék, melyek indukciós viszonyban a párhuzamos kap­csolású (1) csévéken vannak elrendezve, egyik végükkel a (15) ellenállás rúdnak végei­vel vannak összekötve, mely rúdon a beál­lítható (16) kontaktus van elrendezve, mely a jelen esetben egy rövid csőből (2. ábra) áll, mely egyik végén a (15) rúdon bármely állásban való rögzíthetése czéljából a (17) rögzítő csavarral van ellátva. Természetesen, hogy ezen beállítható kontaktust bármily más alakban is foganatosíthatjuk. A (13 és 14) csévék másik végükön egy­mással és a (18, 19 és 20) sodronyok segé­lyével két (21 és 22) indukciómentes ellen­állás végével vaunak összekötve, mely ellen­állásoknak másik vége a (23, 24 és 25) veze­tők segélyével a beállítható (16) kontaktus­hoz van kapcsolva, a hol is a (25) vezető oly hosszúra és hajlékonyan van készítve, hogy a (16) kontaktust a (15) rúd mentén könnyen beállíthassuk. Ezen elrendezés nagy frequenciájú, pld. perczenként tizenhatezer váltakozású áramok számára van szánva. Ha oly áramokról van szó, melyek ezen frequenciának csak körül­belül felével, pld. hétezerkétszáz váltakozás­sal bírnak, akkor az egyik ohmos ellen­állás is elegendő, a miért is az egyik veze­tőben a (26) áthidalás van elrendezve, mely kisebb frequenciájú áramnál kikapcsolandó. A (26) áthidalás kikapcsolása után az áram­körök a valóságban a 4. ábrában föltünte­tett sémának felelnek meg, melynél csak a (22) ohmos ellenállás van elrendezve. Minthogy a (13 és 14) csévék ily módon egymással párhuzamosan vannak kapcsolva, az azokban indukált áramok vagy a (21) vagy a (22) ellenálláson vagy mindkettőn folynak át; az ellenállások akként vannak méretezve, hogy a mérő készüléknek mágneses áram­lásai között a négyzetes viszony biztosíttatik. Ha a (16) kontaktust a (15) rúd középső | pontjába állítjuk, akkor a két (13 és 14) csévében az áramok egyenlőek és ennek kö­vetkeztében a párhuzamos kapcsolású csévék által létesített mágneses térre az egyen­súlyt megzavaró hatás nem hat be. Ha azon­ban a (16) kontaktust a (15) rúdnak egyik vége felé toljuk, akkor az ezen rúd véggel összekötött cséve áramkörének ellenállása csökkentetik, a másik cséve áramkörének ellenállása ellenben növelteti k; következés­képpen a két csévén átfolyó áramok aránya módosul és így az egyensúlyt megzavaró hatás lép föl, mely az (5) korongot az egyik vagy másik irányban igyekszik hajtani asze­rint, a milyen irányban toltuk el a kontak­tust. A kontaktust már most mindig oly állásba hozhatjuk, melynél az egyensúly megzavarása által a korongra, illetve fegy­verzetre kifejtett forgató nyomaték pontosan ellensúlyozza a súrlódás által okozott kés­leltetést anélkül azonban, hogy a kompen­záló áramkör totális ellenállása érzékenyen módosíttatnék és következésképen anélkül, hogy a mérő készülék párhuzamos és soros kapcsolás mágneses tereinek négyzetes vi­szonya számbavehető módon zavartatnék. A találmány tárgyát képező készülék ter­mészetesen sokféleképpen módosítható anél­kül, hogy ezáltal a jelen találmány lényege megváltoznék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Indukciós wattmérő váltakozó áramú áram­körök energiájának mérésére párhuzamos és soros kapcsolású csévékkel és két, ezek között a négyzetes viszonyt bizto­sító zárt szabályozó csévével, jellemezve azáltal, hogy ezen szabályozó csévék egymással párhuzamosan vannak kap­csolva és egy, ellenállásnak az egyik cséve áramköréből a másik cséve áram­körébe való átvitelét lehetővé téve beál­lító szerkezettel vannak ellátva, úgy hogy a két cséve hatásának szimmetriája megzavarható oly czélból, hogy a készü­lék súrlódása kompenzáltassék. 2. Az 1. alatt igényelt wattmérőnek egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom