31660. lajstromszámú szabadalom • Lehorgonyzott hajtógép és kötél segélyével vontatott talajmívelő eke

- 3 -azon irányban, mely ellenkező azzal, mely a szántóvasaknak a földbe való benyomásához szükséges. A (c és d) oldalkerekek helyzetének ezen változtatása folytán az eke (a) kerete és a fölső (k) keret által bezárt szög megváltozik, mert a tulajdonképeni eke a (b, c és d) kerekeken nyugszik, ellenben a fölső (k) keret csak a mellső (b) keréken, valamint a hátulsó (6j keréken. Ha a két (c és d) oldalkeréknek a földdel való érintkezési pontja egyenlő magasságban van, a két (a és k) keret közvetlenül egymáson nyugszik. Ha azonban a (e és d) kerekek helyzetét oly módon megváltoztatjuk, hogy a földdel való érintkezési pontjuk nem áll egy magasságban, és pedig azon czélból, hogy a szántóvasakat a földbe benyomjuk, akkor a kerekek ezen helyzetében, midőn tehát az egyik kerék a barázdában a másik a sima földön halad tova, az eke (a) kerete lejtősen hátrafelé hajlik, a (k) keret ellenben továbbra is a két (b és 6) kerékre támaszkodik A (c és d) kerekek megfelelő beállításával tehát a szántóvasakat jobban vagy kevésbé be lehet a földbe nyomni. Hogy munka közben az alsó (a) keretnek a föld reakcióhatása folytán való megemelkedését megakadályozzuk, a fölső (k) kereten egy (61

) csavar segélyével alátámasztási pontot létesítünk az alsó keret számára. E csavarnak magassági irányban való elállításával a szántóvasak benyomulásának mértéke a földbe pontosan megállapítható. A (k) keret által az (a) keret hátulsó részére a (61

) csavar segélyével gyakorolt nyomás hasonló módon működik, mint ama nyomás, melyet az eke vezetője különben, azaz a közönséges ekéknél, az eke fogantyúira (szarvaira) gyakorolni szokott. Miután azonkívül a súly legnagyobb része a fölső (k) keret hátulsó részére van áthelyezve, ezért akkor, midőn e keret a (61

) csavar segélyével az (a) keretre támaszkodik és oly módon gyakorolunk befolyást az oldalkerekekre, hogy anélkül, hogy a (61

) csavar helyzetét változtatnók, a szántóvasak a földből kihúzódjanak, a mellső (b) kerék megemelődik, ellenben a hátulsó (6) kerék továbbra is érintkezésben marad a földdel. Ennek következménye azután az, hogy a mellső szántóvas kihúzódik a földból, ellenben a hátulsó szántóvasak benn maradnak a földben. Viszzafelé mozgásnál, midőn tehát az eke a haj tógéptől eltávozik, az eke (c, d) oldalkorekeivel és (6) hátulsó kerekével halad a földön, míg a (b) mellső kerék megemelt állapotban van. A gépvezető az ekét ekkor egy (7) kéziforgattyú segélyével kormányozza és ezzel egy (8, 9) fogaskerékáttétel közvetítésével, mely (10, 11, 12) emeltyűkkel és rudakkal áll kapcsolatban, a hátulsó (6) kerék állását befolyásolja. Az eke üresen járása alkalmával az eke mellső részét a hajtó gép egyik dobjával összekötő kötél szabadon lecsavarodik e dobról, mikor is ez utóbbi lazán forog körül. Az eke mozgási pályájának végén rendszerint megszüntettetik a vontató készülék gépjének mozgása. Gyakran megtörténik, hogy még mielőtt az eke elérte volna a kívánt helyet, megáll a gép, vagy pedig azon eset is előfordul, hogy az eke már elérte a kívánt helyet és daczára ennek a gép még kissé tovább is jár. Szükséges tehát, hogy a gépvezető a szükséghez képest ülőhelyéről a kötél további fölcsavarását, vagy további szabad lecsavarását eszközölhesse. E czélra a (13) kötél az eke közép-traverzén megerősített (14) csigára van fektetve és innen egy függélyes (15) dobra fut föl, melyre fölcsavarodik. E dob forgatása egy (16) kézikerék közvetítésével történik, mely egy (17) oszlopon van elrendezve. Ezen oszlop körülveszi a függélyes (18) kormány tengelyt. A mozgás a (15) dobra láncz és fogaskerék segélyével van átvive. A (19) záró kerék meggátolja a kötélnek a dobról való lecsavarodását. Hogy a kötélnek a dobról való szabad lecsavarodását lehetővé tegye, a gépvezető a (20) pedálra lábával nyomást gyakorol, és ezzel a lecsavarodáshoz szükséges kikapcsolást eszközli. Végre szükséges, hogy a szántó eszköz