31654. lajstromszámú szabadalom • Lánczkorona

Megjelent 1904. évi november lié 1 S-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 31654. szám. X/a. OSZTÁLY. Lánczborona FREILINGER JÁNOS KOVÁCSMESTER ZW1CKLEDTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 április hó 25-ike. Jelen találmány tárgyát két vagy több mezőből álló fordítható láncz-borona képezi, mely úgy egy-, mint kétfogatúlag használható, és mely fogainak sajátos alakja folytán aboronálás mindenféle fajához alkalmazható. A rajzban 1. ábra az egyfogatú borona fölülnézetben, 2. ábra ennek kétfogatúvá való átalakítására szolgáló kiegészítő mező ugyancsak fölülnézetben. 3. és 4. ábra részletek. A borona egyes háromszögalakú (1) elemekből, melyeket egymással szívalakú (2) elemek oly módon kötnek össze, hogy minden egyes ily összekötő elemhez három (1) lánczelem csatlakozik. A 2. ábrában látható kiegészítő mező azonos szerkezetű és egyszerűen a (3) akasztólánczok segélyével akasztatik a borona főrészének (4) szélső szemeibe, úgy hogy az ily módon kiszélesített borona kétfogatúlag használható. A (2) összekötő elemek sajátos alakja az elfordulást megakadályozza, mivel ezen elemek szív- vagy pereczalakúak és mindegyik beléjük akasztott lánczszem számára külön fület képeznek. A háromszögalakú lánczelemek mindegyik sarkában egy-egy (5) fog vau alkal- ' mazva, melyek egymással párhuzamosak. Az (5) fogak kéthegyűek, vagyis a fogak egyik hegye lefelé, másik pedig fölfelé nyúlik ki a lánczelem síkjából. Az (5) fogak a borona egyik oldalán a borona vontatási irányára vonatkoztatva előre, a másik oldalán pedig hátra vannak görbítve. A fogak mellső széle ki van élesítve, miáltal szalmatrágya beboronálása, illetve lóherések boronálása alkalmával a Bzalma nem tolatik rakásra, hanem egyenletesen szétosztatik és szétszakíttatik, illetve lóherések boronálása alkalmával a növények megsértése megakadályoztatik. Más czélokra a boronát úgy fordítjuk meg, hogy azon fele a fogaknak jusson a földre, mely egyenes éllel bír úgy, hogy a földet fölszakítják. Az összeállított boronát (6) akasztólánczok segélyével kötjük a fölhérczhez. A borona hátsó széléhez a (8) akasztólánczok segélyével a (7) vasrudat akasztjuk^ mely a földön való vontatása alkalmával a nagyobb rögöket szétmorzsolja és a fölszakított földet szétegyengeti úgy, hogy ezen rúd a hengerlést fölöslegessé teszi. A szélső boronaelemek lánczok vagy más összekötő elemek segélyével vannak szabad sarkaikon egymással összekötve. Természetesen a borona nem csupán két