31631. lajstromszámú szabadalom • Légnyomású fék vasúti vonatok számára

- c — vezeték táplálásának megfelelő helyzetet foglalja el. Mihelyt a táplálás befejeztetett, a kontaktus a csapnak kis mértékben való előreforgatása által ismét megszakíttatik. Ezen elektromos kifúvató szelepek a jelen fékszerkezetnek más szerkezetek fölött azon lényeges előnyt biztosítják, hogy azon esetben, ha az elektromos működtetés fölmondaná is a szolgálatot, a kívánt eredmény a sűrített levegő hatása folytán mégis létrejön, ha valamivel lassabban is, mely körülmény az üzem biztosságát jelentékenyen fokozza. A jelen fékszerkezetnek egy másik igen fontos alkotó része az elosztó szerkezet, mely valamennyi fékhengeren el van rendezve s más hasonló szerkezetektől abban különbözik, hogy a nyomás önműködően szabályoztatik és a kifúvás elektromos úton eszközöltetik. A 13—18. ábrákon föltüntetett elosztó szerkezet (38) dugattyúval bír, mely a fővezeték s ennélfogva a segéd- és póttartányok táplálása s a fékhengerek kiürítése alkalmával fölfelé nyomatik. A sűrített levegő a (2) fővezetékből a (40) csap* forgójának (39) nyílásain keresztül a (41) kamrába b ebből a (42) kamrába jut, azután pedig a (43) hornyon keresztül a (44) vezetékbe érkezik (14. ábra), mely a segéd-, illetve póttartányokhoz vezet, úgy hogy ez utóbbiak szintén sűrített levegővel tápláltatuak. A dugattyú ezen állásánál az illető elosztóhoz tartozó fékhenger a dugattyú (45) tolókáján és a (47) nyíláson keresztül kiürülhet. A másik oldalon a sűrített levegő a (46) csatornán keresztül az (52) kamrába egy (50) diafragma alá érkezik, mely a (48) csatorna elzárására szolgál. Mivel a diafragma fölső (51) oldala a (49) csatornán keresztül a (44) vezetékkel összeköttetésben áll, a diafragma mindkét oldalán a normális 5 atm. nyomás uralkodik. Mihelyt a (2) fővezetékben a nyomás csökken, a (38) dugattyú lesülyed és a (43) hornyot, valamint a (47) nyílást elzárja. Mivel azonban a nyomáscsökkenés az (52) kamrába is átszármazik, az (50) diafragma lefelé húzatik, minek következtében a segéd-és póttartányokban levő levegő a (44 és 49) csatornákon és a (48) csatorna nyitott torkolatán keresztül (13. ábra) a fékhengerbe léphet. Mihelyt azonban az egyensúly a diafragma két oldalán helyreállott, a diafragma a (48) csatorna nyílását ismét elzárja, úgy hogy a fékhengerbe nem áramolhat többé levegő. A fékhengerbe átment- légmennyiség tehát az (52) kamrában, vagyis a fővezetékben létesített nyomáskülönbségtől függ, mely a kérdésbe jövő segéd- vagy póttartányok térfogatával szorzandó. A (48) csatorna nyílásának átmérője úgy van megválasztva, hogy az (52) kamrában 0 3 atm. nyomáscsökkenés szükséges a diafragma működtetésére. Az (53) elektromágnes, melynek föladatáról föntebb volt szó, a (41) kamrában foglal helyet, melynek falain a (36, 37) vezető sodronyok szigetelt csapszögek közvetítésével hatolnak át. A (40) csap czélja abban áll, hogy egy meghatározott kocsi elosztó készülékét és fékberendezését a (2) fővezetékkel összeköttetésbe hozza, vagy attól elzárja, mi mellett azonban a fővezeték a nyomáscsökkenések tovavezetésére továbbra is fölhasználható marad. A (24, 29, 50) diafragmák, valamint a jelen fékberendezésnél alkalmazott összes diafragmák sajátos szerkezettel bírnak s más diafragmáktól abban különböznek, hogy a kaucsukdiafragmák öntése alkalmával azoknak szélébe egy lapos s belső oldalán lerézselt (54) fémgyűrű öntetik (13. ábra). Ezen gyűrű alsó és fölső lapját furatok kötik egymással össze, úgy hogy öntés alkalmával a kaucsuk ezen furatokon áthatolhat s a gyűrűk belsejében kis álló peczkeket képezhet, melyek a kaucsuklemez szélének két oldalát egymással összekötik. A gyűrűk azon czéllal bírnak, hogy a kaucsukréteg vastagsága a széleken mindkét oldalon kisebb legyen s a diafragma szélei erősen leszoríthatok legyenek, úgy amint azt a kellő tömítés megköveteli. A diafragma középső része azért teljesen szabad marad s akadálytalanul működhet. A kaucsuklemez széleit egyik vagy mindkét oldalon (56, 57) áttört gyű-