31618. lajstromszámú szabadalom • Készülék függélyes mozgatható összekötő tag által a vonórúdhoz kapcsolt horoggal bíró vasúti kocsikapcsolások le- és kikapcsolására

_ 4 -dődik; utóbbi a függélyessel 45°-ú szöget zár be és keresztmetszete többé vagy kevésbbé ovális (17. ábra), úgy hogy a kapcsolóhorog csaknem egész hosszában ovális | alakú keresztmetszettel bír. A kapcsolóhorog alsó oldala azon helyen, hol az (al) horogrész kezdődik, (9) mélyítéssel bír (14. ábra), mely a kapcsolódó részek helyes helyzetének biztosítására szolgál, úgy hogy ha a kapcsolóhorog a másik jármű hasonló horgával kapcsolatban áll, akkor a két horog könnyen egymásba fekszik és egymással jobban kapcsolatban marad. Az (al) horogrész (a2) vége, mint a rajz mutatja, kissé oldalt van hajlítva, hogy a szomszédos kocsi vonóhorgából való kiakasztást és a szomszédos kapcsoló horogba való bekapcsolást megkönnyítsük, a mikor a kocsik egymáshoz közel tolattak. A készülék következőképen működik: Ha az (a) kapcsolóhorgok kapcsolatban állnak (4. ábra), akkor a járműveket a kikapcsolás czéljából egymáshoz kissé közelebb toljuk (6. ábra); e mellett a kapcsolóhorgok kissé lesülyednek és a (b) horogvégek keresztágai a (g) csapágybakok (o) kivágásába fekszenek. Ha most a (h) tartórészt fölső végével előre mozgatjuk, akkor a kampószerű (u) toldatok a (b) horogrész keresztágát megfogják és lefelé mozgatják, miáltal a horog csúcsa a szomszédos horogból kiemeltetik. Ezen kiemelés az által könnyíttetik meg, hogy a keresztág az (o) kivágás elhagyásánál az egyik oldalon a (h) tartórész (i) felületének (il) kidomborodására kerül, miáltal az (a) horog oldalt billen, úgy hogy a horog ezen ferde állása folytán a horog csúcsa a szomszédos horog mellett könnyebben elmozoghat. Az (u) toldatok a horcg keresztágát addig vezetik lefelé, míg a horog azon helyzetbe kerül, melyből a (h) tartórész (i) és (j) fölületein önműködően lecsúszik és végül az (n) ütközőkbe fekszik (3. ábra). Minthogy az (n2 n3) fölületek, melyekre a horog keresztága fölfekszik, különböző magasak, ennek folytán a horog a függélyes középsíkból kibillen. Ezen kibillenés arra szolgál, hogy a horgot a szomszédos jármű kapcsolásra kész helyzetben lévő horga mellett könnyebben elmozgathassuk, ha a ' horgot kapcsolásra kész helyzetbe akarjuk hozni, a mikor két kocsi egymás mellett áll. A horognak a kapcsolásra kész helyzetbe való mozgatása a (h) tartórésznek a föntemlítettel ellenkező értelmű forgatása által történik. A horog e mellett fölemeltetik és az (n) ütközőkből kimozogva, az (i) és (j) fölületek hosszában mozog, a miben a horgot a (h) tartórésznek a (h) horogrészre kifejtett nyomása elősegíti. A (h) tartórész (i) és (j) fölületeinek meghatározott ferde helyzeténél a horog önműködően fölcsúszik és a horog keresztága a (g) csapágybak (o) kivágásába fekszik. A horog most kapcsolásra kész helyzetben van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék egy összekötő tag által a vonórúdhoz csuklósan kapcsolt horoggal bíró vasúti kocsikapcsolások be- és kikapcsolására, jellemezve az által, hogy a kapcsoló horgot tartó és működtető berendezés egy keresztirányú csap körül forgatható tartórészből áll, melynek mellső részét lefelé terjedő, a kapcsolóhorog alátámasztását és elállítását létesítő fölületek határolják, míg a tartórész hátsó toldata egy keresztirányú tengely befolyása alatt áll, mely a jármű mindkét oldaláról működtethető, mi mellett az elrendezés oly módon van foganatosítva, hogy a forgathatóan ágyazott tartórész a keresztirányú tengely segélyével tetszés szerint előre vagy hátra lengethető, a midőn az előre való lengetésnél az említett fölületek többé vagy kevésbbé függélyes helyzetet foglalnak el és a kapcsolóhorog farkát oly helyzetbe hozzák, melyből önsúlya folytán leesik, úgy hogy a kapcsolóhorog mellső vége fölemelkedik és ez által a másik kapcsolóhorogból kiakadva, nem működő fölemelt helyzetbe kerül, míg a tartórésznek hátrafelé való lengetésénél az említett fölületek ferde, és pedig hátrafelé lejtősen emelkedő helyze-