31615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás étpor előállítására

LEI Eljárás étpor előállítására. TRAUB FRIGYES KERESKEDŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 7-ike. Jelen találmány szerint étpor előállítására mindenekelőtt oly alapanyag szolgál, melyet csekély mennyiségű, vegyileg tiszta sósavnak nátriumbikarbonátra való hatásából nyerünk. Ezen czélra körülbelül 60—70 súlyrész nátriumbikarbonáthoz körülbelül 4—5 súlyrész sósavat csöppenkint és az anyag folytonos keverése mellett adagolunk. Eközben csekély mennyiségű szénsav és víz fölszabadulása mellett chlórnátrium képződik, mely ezen eljárás alkalmazása mellett teljesen egyenletesen oszlik el a nátriumbikarbonát egész tömegében és pedig sokkal egyenletesebben, mint az esetben, hogy ha megfelelő mennyiségű konyhasót poralakban kevernénk hozzá. Különben úgy látszik, hogy ezen a nátriumbikarbonátnak vegyileg tiszta sósavval való bomlasztása útján előállított chlórnátrium sokkal kedvezőbb hatást idéz elő, mint a konyhasó hozzákeverése. Ezen jelenséghez analóg esetkép a salicylsav alkalmazása gyógyászati czélokra említhető. Ismeretes, hogy a salycilsavas nátrium vizes oldatából sósavval való bontás útján előállított salicylsav kedvezőbb hatással bír, mint a bár gyógyászatilag tiszta, kereskedelmi forgalomban kapható készítmény alkalmazása. Az előbb említett folyamat szerint előállított alapanyag (nátriumbikarbonát és chlórnátrium) azon előny mellett, melyet a chlórnátriumtartalom egyáltalán nyújt, még a tiszta nátriumbikarbonáttal szemben azon előnnyel is bír, hogy annak kellemetlen, gyakran triphenylaminra emlékeztető íze teljesen eltűnik. Ez onnan eredhet, hogy a sósav behatása folytán a nátriumbikarbonátban csak nyomokban meglevő tisztátalanságok megsemmisíttetnek, A chórnátrium ezenkívül a készítménynek kellemesebb ízt ad. Ezen aránylag csekély chlórnátriumtartalom miatt azonban az étpor épen nem mondható azonosnak pl. az 1892. évi 20070. számú angol szabadalom tárgyával, melynél (70 rész) konyhasó képezi a főalkatrészt és mely más czélokra is szolgál, mint a bejelentés tárgya, Az említett alapanyaghoz a száradás után a szénsav és czitromsav 3—4% ammonsói adagoltatnak a legfinomabb poralakban és azzal legbensőbben összekevertetnek. Az ammonkarbonát a nátriumbikarbonáthoz hasonló hatást czéloz, t. i. a feles gyomorsav közömbösítését ammonsók képzése mellett, anélkül, hogy a vizeletben oldhatlan mészsókat képezne, ami feles nátriumbikarbonát jelenléténél lehetséges, mert sokan a hólyag-