31612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajgázszerű keverékgáznak előállítására

— 2 -A jelen találmány tárgyát képező eljárást a következő módon foganatosítjuk. Egy az olajgáz-gyártásra alkalmas retortát mindenekelőtt kőszéngáznak előzetes előállítása czéljából részben szénnel töltünk meg és ezen retortát a szén gázosítására szükséges hőfokra hevítjük. Miután a legelőbb fejlődő nehéz szénhydrogénekben gazdag gázok eltávoztak, az izzó szénre finom elosztásban a gázosítandó olajat (gázolajat, petroleumot, petroleummaradékckat, massutot) bocsátjuk rá, mely úgy a belső retortafalakon, mint az izzó szénrétegen elbontatik. Az eljárásnak ezen fo- I lyamatánál tovább elbomló szén oly kőszéngázt szolgáltat, melynek szénhydrogéntartalma folyton csökken, liydrogéntartalma ellenben mindinkább ragyobbodik, úgyhogy olyan gázt nyerünk, melynek 100 térfogatrésze 30—70°/o hydrogént tartalmaz. Ezen hydrogénben gazdag kőszéngáz a fejlesztett olajgázzal bensőleg összekeveredik, miáltal ez utóbbi állandósíttatik. Az olajnak retortába való bevezetését addig folytatjuk, míg az izzó szénréteg a kivánt összetételű keverékgáz előállításához elegendő mennyiségű kőszéngázt, illetőleg hydrogént szolgáltat. A kőszén gázosításának vége felé az olajbevezetést beszüntetve, a kokszot a retortából kiszedjük és ar retortát friss szénnel töltve, a leírt műveleteket megismételjük. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására alkalmas retorta van föltüntetve. Az 1. ábra függélyes hosszmetszetben a retortát és a gázosítandó olaj bevezetésére szolgáló szerkezetet láttatja; a 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint; a 3. ábra a retortának végnézete az olajbevezető szerkezet felől. A föltüntetett retorta czélszerűen a 3. ábrából kivehető harántmetszeti alakkal bír és mellső végén (mely a rajzban nincsen föltüntetve) a közönséges gázretortáknál szokásos, a fölvezető csőhöz csatlakozó szájcsővel bír. A retorta hátsó végén a gázosítandó olaj bevezetésére szolgáló szerkezet van elrendezve. Ezen szerkezet a vályúalakú (a) csatornából áll, mely a hátsó (b) retortavéget tömítően elzáró (c) födélhez van erősítve és melybe a gázosítandó olajat a (b) retortavég falán átjáró (d) csövön át bocsátjuk be. A (c) födelet tetszőleges szerkezet segélyével a retorta végéhez szorítjuk. A föltüntetett fcganatosítási alaknál ezen czélra az (e) kézi kerékkel ellátott (f) csavarorsó szolgál, mely a (g) harántrúdba van becsavarolva. Ez utóbbinak szabad végei a (h i) rudakkal vannak összekötve, melyek a (b) retortavég (m) és (n) füleinek (k) és (l) fúratain átdugva, (o) és (p) ékek segélyével az (m n) fülekbe fogódznak. A (g) harántrúdba becsavarolt (f) csavarorsónak meghúzásánál a (c) födél tömítően a hátsó (b) retortavéghez szorul. Az (o) és (p) ékek eltávolítása után az egész födélzárat a (b) retorta végről leszerelhetjük. A hátsó (b) retortavég a gázosítandó olaj bevezetésére szolgáló (d) csövön kívül még az (r) csőtoldattal lehet ellátva, melyen át az (s) vezetékből vízgázt vezethetünk a retortába. A találmány tárgyát képező eljárásnak előnyei többek között a következők: A retortában lévő izzó szénréteg, mely kőszéngáznak előzetes ele állítására szolgál, a gázosítandó olajra ható elbontási fölületet tetemesen nagyobbítja. Ennek következtében egyrészt az olaj elbontása igen tökéletesen történik, másrészt a gőzösített, de el nem bontott szénhydrogéneknektovaragadása lehetőleg megakadályoztatik és állandóan egyenlő összetételű olajgáz képződik. Továbbá az olajnak az izzó szénréteg segélyével eszközölt tökéletes elbontása következtében a retorta teljesítménye az eddigi eljárásokkal szemben lényegesen növeltetik és tüzelőanyagban jelentékeny megtakarítás éretik el. Az olajnak tökéletes elbontása következtében csak kevés paraffinszénhydrogéneket tartalmazó kátrányt nyerünk, mely tehát minden nehézség nélkül iparilag értékes termékekre dolgozható föl.