31571. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús vezérmű

gerből van kivágva, melynek átmérője olyan nagy, mint a beömlési köré, mely hengerből oly módon szelünk le részeket, hogy az így képezett (2) köpenyfölület a kulissza (3) vezető korongjaival a megkívánt tolattyúmozgásnak megfelelő időközökben érintkezik, azaz, hogy, mint kezdetben említve volt, szakaszos mozgástérjünk el. Az (1) csúszka a (4) forgattyúcsapon eltolható és ezen czélból a csúszkára egy gyűrűs csapágy segélyével a rajz-Dan föl nem tüntetett kéziemeltyűvel csuklósan összekötött (6) hajtórúd van oly módon alkalmazva, hogy a csúszka szabadon elforoghat és a mellett el is tolható. A csúszka köpenyfölülete (7) közepe felé lapossá lesz, oly módon, hogy ezen hely körhengerbe megy át, melynek olyan az átmérője, hogy a kulisszán vagy az emeltyűkarokon alkalmazott vezető korongokat már többé nem befolyásolhatják. A csúszka állásának megfelelően, azaz, a szerint, a mint a (3) vezető korongok a csúszka közepétől közelebb vagy távolabb csúsznak a köpenyfölületen, a szerint a tolattyúra kisebb vagy nagyobb mozgás adódik át, miáltal a henger töltési fokaisszabályoztatik, illetőleg a csúszka középre állítása által a gőzbevezetés teljesen megszakítható. A 3—7. ábráig föltüntetett kiviteli alaknál a csúszka két merev (8) és (9) kuliszszakeretbe van ágyazva, melyekre a (3) és j (10) vezető korongok vannak elhelyezve, | melyeknek érintkező pontjai egy síkban | fekszenek, úgy hogy mindkét korongpár, i illetőleg mindkét kulissza egyenlő módon j befolyásoltatik. A (8) és (9) kulisszákhoz j a két (11 12) tolattyúrúd vagy közveti e- j nül, vagy a (13) emeltyűszerkezet segélyével kapcsolódik és azonkívül a (8) kulissza egy vízszintes, a (9) kulissza egy külön függélyes keretben eltolható. A mozgatási iránynak megfelelően a csúszka egyik vagy másik fele áll a (3) és (10) vezető korongokkal érintkezésben. Lejtőn való lehaladás esetén a csúszka közepe lesz beállítva, midőn is üresen jár a gép. A tolattyúexcenterek 90°-kal vannak egymáshoz képest eltolva. Adott esetben minden egyes tolattyú részére külön csúszka és kulissza van elrendezve, melyek aztán egymással összekapcsolhatók és közösen eltolhatók, úgy hogy az emeltyűk közbekapcsolása elesik. A 8—12. ábráig szintén mozdonyon alkalmazott kiviteli alak van föltüntetve, a melynél a kulisszák helyett csuklós emeltyűkeret van elrendezve, melyhez a tolatytyúrudak csatlakoznak. A (3) és (10) vezetőkorongok ezen kiviteli alaknál egy-egy emeltyűn, vagy lengő (14) illetőleg (15) karon vannak elrendezve, mely (16), illetőleg (17) összekötő elemek által vannak egymással összekapcsolva. Az egyik (15) emeltyűkarhoz a (11) tolattyúrúd csatlakozik, míg a (12) tolattyúrúd egy (18) szögemeltyű segítségével a (14) emeltyűkarral áll csuklós kapcsolatban, míg a tolattyúnidak összekötő csapjai (19) hosszkivágásokban mozoghatnak. A (14 15 és 18) emeltyűk a gépállványhoz vannak ágyazva. Ezen elrendezés működése ugyanaz, mint az előbb tárgyaltnak. Ezen elrendezés az által tűnik ki, hogy a keretekben vezetett kulisszáknál föllépő, súrlódás el van hárítva és így nagy erőmegtakarítás és könnyű járás érhető el. Magától értetődik, hogy még vezetékeket, ütközőket és kenőszerkezeteket és hasonlókat is alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tolattyús vezérmű gőzgépek részére, az által jellemezve, hogy a beömlési kör átmérőjével egyenlő átmérőjű hengerből vágott csúszka olyan köpenyfölülettel bír, hogy ez időszakosan, a kulisszára, illetőleg a kulisszán egy síkban fekvő vezető korongokra hat és így a kulisszával összekötött tolattyút időszakosan mozgatja, még pedig úgy, hogy a löket és a kompresszió kezdetén a hengernek megfelelő gőzcsatornái az előnyitásnak megfelelően vannak nyitva és csakis töltés, illetőleg a kompresszió beálltával mozog tovább a tolattyú, mikor is a csúszka, szimmetri-