31556. lajstromszámú szabadalom • Turbina

kamrában maradt égéstermékeit kisöpri és a gyújtókamra friss levegővel telik meg, melybe az elégetendő közeg belépvén, a nyomás folytonos növekedése közben ég el, míg csak végül ezen nyomás a közeget be­bocsátó (Gl) szelep elzárására elegendő ma­gasságra nem emelkedik. A levegő még eközben folyton beáramlik a gyújtókamrába, míg végül a kamrában uralkodó nyomás a (G) szelepet is elzárja. A levegő beáramlása tehát minden töltés alkalmával hamarabb kezdődik és tovább tart, mint az elégetendő közegé, ami az elégés tökéletességét kellően biztosítja s azonkívül a nyomás is nagyobb lesz, mivel a gyújtókamrában a kellő pilla­natokban fölös levegő van jelen. Ezen eredmények azonban nem volnának csupán az által elérhetők, hogy a levegőt bebocsátó nyílást s ennélfogva a beáramló levegő mennyiségét is nagyobbra vesszük mint az elégetendő közegét. A levegőt a kellő pillanatban és kellő mennyiségben kell a gyújtókamrába bocsátani. A bebocsátott levegő mennyiségének elégnek kell lennie arra, hogy a bebocsátott közeg teljesen föl­emésztessék. A levegőt és az elégetendő közeget elő­nyös fölmelegített állapotban bevezetni a gyújtókamrába. Ezen fölmelegítés a gyújtó­kamra falaival fémes kapcsolatban álló, meg­lehetős hosszú csatornákban megy végbe, v;:gy pedig ezen czélból túlhevítő csövek \ annak elrendezve, melyek a turbinából ki­lépő gázok által bővíttetnek s melyeken a levegő és az elégetendő közeg a tulajdon­képpeni gyújtókamrákba való belépése előtt végighalad. A gyújtókamrát elhagyó gázok hőfoka a (H) csatornákban tiszta vagy desz­tillált (kérget és üledéket le nem rakó) víz segélyével csökkenthető, mely tetszőleges pontokon vezettetik be. A víz, mely esetleg a csatornákon el nem gőzösített állapotban halad át, vagy pedig a turbinában lecsapó­dik, a turbina belsejéből a köpeny szomszéd­ságában elrendezett csapok és csövek segé-' lyével távolítható el. A (H) csatornákban elrendezett (K) szelepek üregesek és kis (k) i furatokkal vannak ellátva, melyeken keres - ! tül a (D) szivattyúból vagy a (J) vízköpeny­ből nyomás alatt jövő víz a szelepen átha­ladó forró gázokra fecskendeztetik, mielőtt ezen gázok a gyújtókamrába lépnének. Ezen forgó szelepek vízkibocsátó nyílások­kal láthatók el, melyek úgy vannak elren­dezve, hogy a vízsugarak szabadon kifoly­hassanak a szelep üregébe nyíló (k) fura­tokból, ha ezen üreg a szelepnek a csator­nában való forgása alkalmával megnyílik. A (H) csatornákat és a gyújtókamrákat egy (J) vízköpeny veszi körül, melynek a föntebbi befecskendezésre szolgáló meleg víz tartalmát alkalmas nyílások vezetik a köpeny fala és a szelepek között. A csator­nákba és azok szelepeihez, vagy a turbina más részeibe jutó víznek tisztának vagy desztilláltnak kell lennie, melyből nem ra­kódik le semmiféle kéreg vagy más üledék. A szelepek működtetésére tetszőleges me­chanizmus alkalmazható. A vizet, levegőt és az elégetendő anyagot bevezető csövek a (G) és (Gl) szelepeken kívül (Q) szelepekkel vannak ellátva (1. ábra), melyek a bevezetendő anyag mennyiségét szabályozzák. A forgó (K) szelepek minden töltés alkal­mával fogaskerekek, csatlórudak és forgaty­tyúk vagy dörzsfölületek segélyével nyittat­nak és záratnak. Az utóbbi esetben a (K) szelepek nyílása és zárása a szelepek szá­rainak két oldalán fölváltva működésbe ho­zott dörzsfölületek segélyével történik (2. ábra), melyek a turbinaköpeny külső oldalán (12) görgők által tartott (L) forgó gyűrűk bevágásaiba vannak illesztve, úgy hogy ha az egyik gyűrű dörzsföltilete a szelep szá­rának egyik oldalával érintkezésben áll, akkor a szelepet a zárásnak megfelelő irány­ban forgatja el, míg ha a másik gyűrű szom­szédos dörzsfölülete jön a szelep szárának átellenes oldalárai érintkezésbe, a szelep az ellenkező irányban forgattatik el, vagyis megnyílik. A szelepek szárai (m) ütközők vannak erősítve (6. ábra), melyek megaka­dályozzák, hogy a dörzsfölületek a szelepek ; szárait egyik vagy másik irányban túlsá-I gosan elforgassák, úgy hogy ha az ütközők

Next

/
Oldalképek
Tartalom