31553. lajstromszámú szabadalom • Szárítódob burgonya, főzelékek, gabona, tőzeg és effélék számára

Megjelent 1904. évi november hó 10-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS B155B. szám. X/a. OSZTÁLY­Szárító dob burgonya, főzelékek, gabona, tőzeg és effélék számára. SCHERTZ EDE MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 21-ike. A jelen találmány tárgyát ellenáram el­vén működő szárító dob képezi burgonya, főzelékek, gabona, tőzeg és effélék szá­mára, melynél a szárítandó anyag a szárí­tásra szolgáló fölhevített levegővel ben­sőleg érintkezik oly módon, hogy a dob egész hosszában egy szita módjára lyukasz­tott válaszfal által két egyenlő félre van osztva, és melynél a szárítandó anyag ezen lyukasztott lemezen át eső módjára oszta­tik el az egész dobra. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a szárító dob hosszmetszete; a 2. ábra baloldala metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint, jobboldala pedig met­szet az 1. ábrának C—D vonala szerint. Az (a) szárító dobnak körülbelül egyhar­mad része a (b) és (c) részek által képez­tetik, többi része pedig a (d e f g) ré­szekből áll, melyek egy köpenyt képeznek, melyben hat kisebb átmérőjű dob van el­rendezve. Úgy a (b c) részekből képezett dobrész, valamint a (d e f g) részekből képezett köpenyrészben tartalmazott ki­sebb átmérőjű hat dob, melyek egyenlete- > sen vannak elosztva, egész hosszukban egy­egy, szita módjára lyukasztott válaszfal által két egyenlő részre vannak osztva. Maga a dob külső oldalán a (h) fogas­koszorúval van ellátva, melynek segélyé­vel a dob az (i) végnélküli csavar segé­lyével forgásba hozható. A szárítandó anyagot a dob egyik végén a (k) csatornán keresztül vezetjük a dobba, a mikor is az anyag a dob forgása követ­keztében a nagyobb (b c) dobból lassanként a hat kisebb dobba csúszik, hogy végül az (1) nyíláson át a dobból eltávolíttassák. A dob forgása és a lyukasztott válaszfa­laknak úgy a nagy (b c) dobban, mint a (d e f g) köpeny hat kisebb dobjában való folytonos helyzetváltozása következtében az anyag ezen lyukasztott válaszfalakon át esőszerűen oszlik szét az egész dobban. E mellett a (b c) dobrészbe frissen beveze­tett nedves anyag mindig előbb a már többé­kevésbbé lehűtött levegővel jön érintke­zésbe, míg az ezen dobrészben már bizonyos mértékben előszárított anyagrészek a (b c) dobrész folytatását képező (d e f g) kö­peny hat dobjában az ezeken átáramló, erő­sebben fölhevített levegő által végleg meg­száríttatnak. A levegő az 1. ábrában föltüntetett nyíl irányában az (m) nyíláson át áramlik a dobba, á melyben előbb a hat kisebb do-

Next

/
Oldalképek
Tartalom