31534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémötvözetek előállítására

Megjelent 1904. évi november hó 1 ö-én. MAGY. SZABADALMI KIR VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 81534. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás fémötvözetek előállítására. JACOBSEN ALBERT MÉRNŐK HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 31-ike. Jelen találmány tárgyát új fémötvözetek előállítására szolgáló eljárás képezi, melynek lényege abban áll, hogy az alumíniumnak, réznek, nikkelnek és vasnak atómsúlyaikkal arányos mennyiségei egymással elegyítve önállóan, vagy pedig zinkhez és rézhez hozzáadva alkalmaztatnak. Már ismeretes, hogy egy-egy atóm rézből, alumíniumból, zinkből és szilíciumból álló vegyületnek rézhez, zinkhez és alumíniumhoz, illetve rézhez és alumíniumhoz való hozzáadása által igen nagy húzási szilárdsággal bíró bronzok keletkeznek. Az új eljárás szerint előállított termékek az eddigi hasonló ötvözetekkel szemben még azon előnyt is nyújtják, hogy lényegesen olcsóbban előállíthatók és ennélfogva sokkal általánosabban alkalmazhatók. A réz-aluminium-nikkel-vas-vegyület előállítása oly módon történik, hogy 2—2 atóm rézhez és vashoz 1—1 atóm nikkelt és alumíniumot adunk, úgy hogy a végterméket a (CuFe)2NiAl képlet szerint összetettnek kell tekintenünk. A gyakorlatban a vegyület előállítása czéljából úgy járunk el, hogy a tégely aljára két atómsúly, lehetőleg szénmentes vasat vagy aczélt, erre pedig egy atómsúly nikkelt helyezünk. A tégelyt most jól lefödjük s erős fehér izzásig hevítjük. Ha a hőmérsék ilyen magasra emelkedett, a fölhasználandó 1 atómsúly alumíniumból először Vio atómsúlyt adunk a tégelybe, minek megtörténtével a vas és nikkel, mely anyagoknak eddig még nem volt szükséges megolvadniok. azonnal megolvadnak. Erre folytonos kavarás közben két atómsúly rezet adagolunk, lehetőleg kis darabokban, a tégelybe s végül az 1 atómsúlyból visszamaradt aluminium-menynyiséget adjuk az elegyhez. Az egészet most egy grafitpálczával jól főikeverjük és a tégelyt még 10 perczig hagyjuk a tűzben állni s azután még egyszer fölkavarva, a megolvadt fémeket rudakká, vagy pedig közvetlenül a megfelelő öntőformákba öntjük. Az így kapott ötvözet a nikkelaczél keménységével bír s szilárdsága az utóbbiénál nagyobb. Tengervíz, nedves levegő és a legtöbb sav nem támadja meg, tehát különösen gép- és hajóépítészeti czélokra, valamint ágyúcsövek készítésére is alkalmas. Igen jó tulajdonságú bronzot kapunk, ha 54% rézhez és 40% zinkhez a föntebbi módon kapott nikkel-aluminium-réz-vas vegyületből 60°/o-ot adunk. Az ilyen bronzok előállításánál úgy járunk el, hogy a nikkelaluminium-réz-vas-vegyületet először megolvasztjuk s azután a szükséges rézmennyi-