31526. lajstromszámú szabadalom • Megosztott mágnescséve

Megjelent 1904. évi november lió 8-áti. MAGY. SZABADALM KIR 11VATAL SZABADALMI LEI RAS 81526. szám. VlIl/g- OSZTÁLY. Megosztott mágnescséve. BAYERISCHE ELEKTRICITÁTSWERKE CZÉG LANDSHUTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 3-ika. A találmány tárgya oly mágnescséve, mely a cséve meneteinek síkjára merőlege­sen, illetőleg a mágnes tengelyével párhu­zamosan két (a b) részre (3. és 4. ábra) vagy három (a b c) részre (5. és 6. ábra) van megosztva, úgy hogy eme megosztási hézagokon át levegő juthat a csévébe. A csóvét a levegőáram igen jól hűti, kü­lönösen ha az (a b) cséverészek akként van­nak a (d) mágnestokban, illetőleg a (c) mágnesmagon megerősítve (7. ábra), hogy a levegő minden oldal felől szabadon a csé­véhez juthasson. A cséve maga többszörö­sen lehet megosztva. A cséve egyes részei meneteinek száma, illetőleg az egyes cséverészekben a hőha­tás következtében föllépő áramveszteségek akként vannak megszabva, hogy azok a cséve fölületével bizonyos arányban legye­nek, vagyis a (b c) cséverészek vastagsága befelé fokozatosan csökken (3., 4., 5. és 6. ábra). Tudvalevő, hogy a kisugárzott hő a ki­sugárzó fölülettel ós a hőmérséklet - kü­lönbséggel arányos. Minthogy a különböző cséverészek kisugárzó fölülete a cséverészek átmérőitől függ (3—6. ábra), az egyes ré­szekben az áram által fejlesztett hőmennyi­ség ugyancsak a csévei'ész átmérőjével nő, ha azt akarjuk, hogy a cséverészek fölület­egysége ugyanazt a hőmennyiséget sugá­rozza ki. A találmány lényege tehát az, hogy a csévék megosztása által az egyes részek meneteinek száma, illetve az ezek­ben föllépő áramfogyasztás, tehát a fejlesz­tett hő is akkora legyen, hogy a fölület­egységen át elvezetett hőmennyiség, ennek megfelelően a cséve hőmérséklete is min­den cséverészben azonos legyen. Ezért, ha a menetek vastagsága az egyes cséve­részekben azonos, a cséverészek vastagsága kifelé nő (3—6. ábra). Ily megosztott csévék lényegesen na­gyobb mértékben terhelhetők, rih'nt a meg nem osztott csévék, a nélkül, hogy túlsá­gosan fölmelegednének, ennek megfelelően a cséve részsúlya is kisebb lehet, ha ugyan­akkora mágnesező erő létesítése czéljából a csévén több áramot vezetünk át. A mágnescsévéket a föntebb jelzett mó­don mindig megoszthatjuk, tekintet nélkül arra, mekkora a cséve átmérője és hogy kör vagy sokszögkeresztmetszetű csévékkel van-e dolgunk, vagy van-e a csévének mág­neses magja vagy sem. SZABADALMI IGÉNYEK. Megosztott cséve, mely több, a mag ten­gelyével párhuzamosan egymásba tolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom