31523. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő karburálására
fölülete jön a kifuvatott égésterményekkel érintkezésbe és a fűtése igen erélyes módon történik, már csak azért is, mert az (1) nyíl irányában áramló égéstermények a palást külső (x) fala által a sugárzás okozta hőveszteségek ellen védve vannak. Ha ellenben az (i) csapószelep a 2. ábrán látható helyzetben van, a gázfejlesztőnek csak kisebb fölülete fog az égésterményekkel érintkezni, tehát a fűtés már ezért sem lesz oly erélyes, mint előbb; ezenkívül a palást (t) fala is olyan, hogy sugárzás által tetemes hőveszteségeket okoz, végül pedig egy (v) elágazás is van alkalmazva, hogy az ebbe iktatott szabályozószelep segélyével az égéstermények kisebb-nagyobb részét elvezetni lehessen. A gázfejlesztő hőmérsékletét igen finoman lehet azáltal szabályozni, hogy az (i) csapószelepet nem az egyik vagy másik végállásába, hanem valamely középállásába állítjuk, vagyis az (1 és 2) nyilak által jelzett utak mindegyikén tetszés szerint megválasztott menynyi ségű égésterményt vezetünk át. Az (i) csapószelepet kézzel, vagy önműködő, a gazfejlesztő hőmérséklete által befolyásolt berendezés segélyével lehet állítani. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál a szabályozást egy (i) csap végzi, melynek segélyével a gázfejlesztő körül áramló meleg gázok mennyiségét változtatni lehet. Eme föntebb sematikusan leírt karbüráló berendezés egy szerkezeti alakja 4—8. ábrán látható, nevezetesen a 4. ábra a berendezés függélyes, az 5. ábra annak vízszintes metszete, a 6. ábra homloknézete az úszókamara leszerelése után, a 7. ábra a gázfejlesztő függélyes metszete és a 8. ábra a szabályozócsapószelep nézete. A benzin a karbürálandó berendezésbe az (a) nyíláson jut be, mely fölött a nyílást elzáró szelepet viselő és így a benzin szintjét állandóvá tevő (b) úszó van elhelyezve. Ezt a rúgónyomás alatt álló (w) gomb segélyével kézzel lehet beállítani. A (c) benzin - befecskendező száj a (2) légvezeték (3) kamarájába torkollik, mely (p)nél a külső levegővel, (r)-nél pedig a mótor szívó berendezésével közlekedik, a (2) vezetéket egy (5) közfal osztja két kamarára, melyek közül az egyik, (4) kamara, a másik (3) kamarával az (r) szívónyílás közelében össze van kötve, ezenkívül pedig a (2) tolattyú segélyével szabályozható (s) nyíláson a külső levegővel is közeledik. A (2) tolattyú segélyével a levegő mennyiségét és így a levegő által beszívatott benzin mennyiségét is szabályozhatjuk, az el nem ragadott benzinfölösleg elvezetésére a (d) vezeték szolgál. Az (f) csövön bevezetett petróleum bevezetőnyílását az (e) tűszelep segélyével zárhatjuk el, a petróleum szintjét a (g) úszó teszi állandóvá, a petróleumnak az (m) gázfejlesztőbe való bevezetésére a (h) befecskendezőszáj szolgál. Ezt az (m) gázfejleszőtt az (n) közfal osztja két kamarára, az egyikben foglal helyet a (h) befecskendezőszáj, a másik pedig az (o) falban kiképezett furatokon a föntebb jelzett (3) kamarával közlekedik, míg az (y) nyíláson a gázfejlesztőben lerakodó kátrányos részek elégetésére szolgáló levegőt vezetjük be. A mótor által kifúvatott égéstermények a (k) csövön jutnak az (m) gázfejlesztőt körülvevő palástba és ebből az (1) csövön át távoznak, az (i) csapószelep működtetésére a (j) emelő szolgál. A leírt berendezés működési módja következő: Mikor a berendezést üzembe hozzuk, az (e) tűszelepet zárva tartjuk. A mótor szívóhatása következtében a levegő a (p és s) nyílásokon, a benzin pedig az (a és c) nyílásokon jut a benzint elpárologtató kamarába, honnan az (r) nyíláson a képződött keverék a mótorhengerbe megy. A mótorhengerben képződött keveréket a pontvonalas nyilak irányában (4. ábra) vezetjük a gázfejlesztőhöz, ezt előmelegítik, minek megtörténte után az (e) tűszelepet is nyitjuk. A mótor szívóhatása következtében a petróleum (vagy más nehezen illó, éghető folyadék) az (f és h) nyílásokon az (rn) gázfejlesztőbe jut és az itt elpárolgott folyadék a (p és s) nyílásokon beszívatott levegővel keverve jut a mótorhengerbe.
