31518. lajstromszámú szabadalom • Javítás ívlámpaszemeken

Megjelent 1ÍH>4. évi november hó 8-án. MAGY. ^ KIR. ' SZABADALMI TOM H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 81518. szám. VII/h. OSZTÁLY. Javítás ívlámpaszeneken. BLONDEL ANDOR MÉRNÖK ÉS TANÁR PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 13-ika. Évek óta ismeretes az az előny, melyet ívlámpákhoz való szeneknél a mész, bárium, stroncium, magnézium, stb. sóinak hozzáelegyítése által el lehet érni. Több oldalról megejtett kísérletekből kitűnt, hogy a legjobb eredményeket mészsók segélyével lehet létrehozni, hogy a baryt-, agyag-és magnéziasók kevésbbé világítanak, továbbá hogy a stronciumsók nagyon vöröses fényt eredményeznek. A legismeretesebb anyag, mely már hosszú idő óta köztulajdonná vált, a fluorit, azonban ez a fényívnek sárgásvörös színezetet kölcsönöz, mely még erősebben vörösbe megy át, ha az áramfeszültség csekély, vagy pedig ha a szén vastag. De azonkívül a fluorkalciumot vagy más kalciumvegyületeket tartalmazó szenek nagyon különböző világító hatást eredményeznek, melyet még erősen világító szikrák is zavarnak és épen ez az oka annak, hogy az ívlámpák belső helyiségek megvilágítására eddigelé nem mutatkoztak alkalmasaknak. Bremer egy újabb szabadalmában (118867. sz. német szabadalom) ömlesztő anyagoknak, különösen pedig borsóknak, fluornak, szódának, hamuzsírnak, szilikátoknak és hasonlóknak hozzáelegyítését indítványozza olyan szenekhez, melyek fémsókat tartalmaznak, azon czélból, hogy az általuk a salakok | könnyen folyóssá tétessenek. A bórvegyületek közül azonban, melyeket Bremer említ bórsav, bóroxid. bórfluorid stb.) egyik sem festi a fényt eléggé fehérre és azonkívül nem járul hozzá a fényívnek állandóvá tételéhez sem. De más részről a szóda és a hamuzsír a salakokat túlságosan hígfolyóssá teszik, míg maguk egyszersmind nagyon könnyen illékonyak, úgy hogy a szeneket gőzök alakjában csakhamar elhagyják, a helyett hogy a kalciumvegyületekkel együttmaradnának. A jelen találmány lényege most már abban áll, hogy a kalciumvegyiiletekhez a bariumnak, alumíniumnak és stronciumnak kevésbbé illékony borátjajt elegyítjük. E szabályozók gyanánt működő borátok nem tévesztendők össze a föntebb említett s káros hatásúaknak tekintendő ömlesztő anyagokkal, mivel ezen borátok a szikraképződést megakadályozzák, ami pedig a mészsóknak egyedül való jelenlétében mindig bekövetkezik. Ez anyagok közül a leghatékonyabb a borsavas baryt, mely azonkívül a fényt fehérre is festi és csekély mennyiségben a mészsókkal együttesen alkalmaztatik, különösen a mész fluoridjaival, oxidjaival, karbidjaival, foszfátjaival és borátjaival kapcsolatban, melyeknek használata régen ismert.