31461. lajstromszámú szabadalom • Légtorpedókhoz és egyéb lövedékekhez való gyújtókészülék

- 3 működésképes állapotba, a vízhez valóütődésekor következőképen működik. A víz (25) nyíláson s (26) csövön át a (24) térbe ömlik s innen (22) csöveken át a (19) hengerbe a (20) dugattyú mögé kerül. A víz a dugattyút előre tolja s az a (16) rúdnál fogva, melynek (17) feje a (10) dugattyún lévő fúrat mögött keresztben fekszik, a (10) dugattyút is magával viszi. A 4. és 5. ábrán a (10) dugattyú metszetben és fölülnézetben van föltüntetve a leírt helyzetben lévő (16) rúddal és (17) fejjel együtt. A (10) dugattyú előremozgása közben a (11) peczek a (12) vezetékben kénytelen mozogni s ennek folytán a (10) dugattyú a (16) rúd körül elfordul. Mihelyt a (10) dugattyú a (14) nyelv fölé kerül, ez utóbbi a dugattyú alá pattan. Ha már most a (20) dugattyút a betóduló víz annyira előretolta, hogy a (10) dugattyú a (12) vezeték folytán annyira elfordult, hogy a (15) fúrat ugyanolyan irányba kerül, minta (16) rúd (17) feje, akkor a (11) peczek is a • (13) egyenes vezeték kezdetéhez jutott. A (10) dugattyút most a megfeszített (32) rúgó visszalöki, úgy hogy a (17) fej a (15) kivágásba kerül, miközben a dugattyú a (14) nyelvhez ütődik s a (6) kalapácsot az (5) gyújtószöghöz csapja s a gyújtást létrehozza. Ha a lövedék szilárd testhez ütődik, akkor az (5) gyújtószcggel ellátott (4) kalapács a (6) kalapácsban lévő gyújtóanyaghoz az ismeretes módon csapódik, miközben utóbbi kalapácsot a (9) vezetékben lévő (8) peczek rögzíti meg. Az így keletkezett tűz mindkét esetben a (40) lyukakon és (40x) nyíláson át a (4) kalapácsba jut, hol a tulajdonképeni robbanó anyagot vagy annak gyújtóanyagát éri. A 6—8. ábrán a találmánybeli készülék egy oly módosított foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a betóduló víz közvetlenül a dugattyú mellső lapjára hat s nem, mint az előbb leírt foganatosítási alaknál, annak hátsó lapjára. A (2) alaplemez közepén kiképezett (3) cső ennél nem olyan hosszú, mint az előbbi foganatosítási alaknál s fölső végére egy hüvely van csavarolva, melynekbefe'.ényúll (41) karimájába a (6) kalapácsból sugarasan kiálló (42) peczkek beleütközhetnek. A (6) kalapács csakis az előrészén van csőalakúra kiképezve, oly czélból, hogy a (32) csapó rúgó hátsó végét beleilleszthessük. A (2) alaplemezre szerelt (19) henger mellső vége nyitott és a (24) térrel közvetlen öszszeköttetésben áll. A (20) dugattyú (44) vezetőorsóin (43) csavarrugók vannak. A vezetőorsók a (45) válaszfalban lévő lyukakon mennek át, míg a dugattyú hátsó lapján (46) hüvely van elrendezve, mely a (6) kalapács mellső részét körülfogva, annak vezetésére szolgál. A (46) hüvely még a (32) csapórúgót is körülfogja, mely rúgó mellső vége a dugattyúhoz támaszkodik. A (6) kalapácsnak, melyet a (32) csapórúgó hátrafelé tolni igyekszik, oldalt kiálló (47) peczke a (46) hüvelyen lévő (48) vezetéken megy keresztül s a (45) válaszfalhoz támaszkodik. Ezen (48) vezeték fölső végétől egy (49) vezeték a hüvely hosszirányában egyenesen hátrafelé halad, úgy hogy az egész vezeték olyan, mint az 1. és 2. ábra kapcsán leírt foganatosítási alaknál a (12 13) vezeték. A (47) peczek ezenkívül még a (19) henger falán kiképezett egyenes (50) vezetékbe is benyúl (7. ábra), mely (50) vezetékhez a henger hosszirányában haladó (51) vezeték csatlakozik. Ezen (50) és (51) vezetékek a (48 49) vezetékekhez képest úgy vannak elrendezve, hogy a (47) peczek az (50) vezetékben van mindaddig, míg a (48) ferde vezetékben mozog, mihelyt azonban a peczek a (49) vezeték elé ér, ekkor egyszersmind az (51) vezetékbe is bejut. Ezen utóbbi vezetékhez egy a (45) válaszfalon kiképezett oly széles kivágás csatlakozik, melyen a (47) peczek átmehet. Ezen foganatosítási alaknál a (33) védőszárnyaknak nyitott állapottan való tartására az előbbitől eltérő berendezés van föltüntetve. A (37) csatlórudak egyik (53) forgáscsapja körül az (54) lemezek fordulhatnak el, melyeket a lövedék forgásával föllépő centrifugális erő ugyancsak kifelé lenget. Ezen (54) lemezek olyan alakúak, hogy