31453. lajstromszámú szabadalom • Keverő lángzó világítási czélokra, különösen gázoxygénvilágításra

— 2 -Az (a) gázcsövön át tetszésszerinti nyo­más alatt álló világítógázt vezetünk be a (b) gyűrűtérbe, melyet a belső (c) lángzóeső és az utóbbival központos külső (d) lángzó­eső képez. A külső lángzóeső alsó vége (e)-nél gázmentesen tömítve csatlakozik a belső lángzócsőhöz, míg fölső vége a (c) cső homlokfölülete fölé nyúló (f) süveget tartja, melynek szabad (g) nyílása ugyan­oly nagy, mint a belső (c) cső kibocsátó nyílása. Az (f) süveg belső (r) széle ferdén lefelé nyúlik és a (c) cső fölső ferde (h) szélével együtt az (i) körfúvókát képezi. A (d) cső (k)-nál össze van csavarva. Az (f) süveg magasabbra vagy mélyebbre való csavarása által az (i) fúvókanyílást megna­gyobbíthatjuk vagy kisebbíthetjük. A (c) cső alsó végét az (1) csavar zárja be, mely há­romszögletes (m) bereszelésekkel bír. Az (1) csavar mélyebbre vagy magasabbra való becsavarása által a (c) cső belseje felé na­gyobb vagy kisebb utakat teszünk szabaddá. Ha a gázt a (b) gyűrűtérbe bevezetjük és az (i) körfúvókán át kiáramolni hagyjuk, akkor a gáz a (c) cső (h) éles szélét végig­surolja és a (c) csőben vákuumot állít elő, úgy hogy az (m) légnyílásokon át levegő áramlik be, mely az (i) fúvóka előtt a gáz­áramba ütközik, utóbbival keverődik és pél­dául világítógázt nem világítóvá tesz. A lángzó ily módon teljesen hasonlóan működik az ismert Bunsen-lángzóhoz és épúgy, mint útóbbi főzésre, melegítésre és világításra használható. Minthogy azonban a gáz és le­vegő külön vezetékekben kerül a lángzóba és csak kevéssel a lángzóbcl való kilépé­sük előtt ütköznek egymásba, ennekfolytán a láng hátrányos és veszélyes visszacsapása egész a gázbeáramlásig nagy biztonsággal van megakadályozva. Ez különösen a láng­zónak izzófény-világításra való alkalmazá­sánál bír nagy fontossággal. Ezen körül­mény még fontosabb azonban, ha a lángzó úgy, mint a föltüntetett kiviteli példánál oxygénvilágításra van berendezve. A gáz­oxygénkeverék ugyanis azon tulajdonsággal bír, hogy robbanó keveréket képez és fo­kozottabb mértékben igyekszik visszacsapni. Mint a rajz mutatja, az oxygéngáz a belső (c) lángzócsőben nyíló (n) csővezeték segé­lyével vezettetik a lánghoz ós kis nyomás mellett — melynek hatását még az (i) gáz­körfúvóka hatása fokozza — az (i) fúvóka elé áramlik, hol az éghető gázzal bensően ke­verődik. A gáz-oxygén keverék ezután a lángzó fölött igen meleg láng alakjában meggyulad, mely láng az (o) harisnyatartó segélyével a láng fölött fölakasztott (p) izzó­harisnyát intenziven világítóvá teszi. Az (1) légszabályozó csavar segélyével a lángzó az oxygénen kívül tetszés szerinti százalék­ban légköri levegőt szívhat be a (c) cső belsejébe. Ezen esetben a levegő az oxy­génnel a (c) csőben keverődik és ezen ke­verék az (i) fúvóka előtt az e helyen ki­lépő éghető gázzal keverődik, úgy hogy a lángban egy gáz-levegő-oxygén keverék ke­rül elégésre. Ezen körülménynek a talál­mány tárgyát képező lángzó segélyével való lehetővé tétele annyiban bír jelentőséggel, a mennyiben a levegő bevezetése által az oxygénfogyasztást tetszés szerint csökkent­hetjük, a gázkeverék égési hőmérsékletét tetszés szerint szabályozhatjuk és az izzó­test ettől függő világító erejét tetszés sze­rint fokozhatjuk. Hogy a nagyobb kereszt­metszetű (c) lángzócsővel bíró nagyobb lángzóknál is lehetővé tegyük, miszerint a levegő, az oxygéngáz vagy a levegő-oxy­génkeverék az (i) körfúvóka elé vezettes­sék és az e helyen kiáramló éghető gáz áramába biztosan beleütközzék, a (c) lángzó­csőben a (q) elosztót rendezzük el, mely a (c) csővel központosán és a cső falától kis távolságban van elrendezve. Ezen elosztó egy alul zárt csövet képez, mely közvetle­nül a (c) cső fölső nyílása alatt végződik. A beáramló gázoknak a lángzó által létesí­tett rendkívül benső keverődése még any­nyiban is bír fontossággal, a mennyiben ez által az éghető gáz- és oxygénszükséglet csaknem az elméleti határig csökken. Megjegyzendő még, a fönt leírt lángzó használatánál nem vagyunk meghatározott gázfajtákhoz kötve. A (b) gyűrűteren át a világítógáz helyett tetszés szerinti más gázt, mint petróleumgőzöket, alkoholgőzöket, ge­nerátorgázokat és hasonlókat is vezethetünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom