31440. lajstromszámú szabadalom • Robbanó mótor

Megjelent 1904. évi október hó 27-én

. MAGY. jg&jfc KIR. SZABADALMI ggl^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 31440. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Robbanó mótor. PALMEB HERBERT RODMAN MAGÁNZÓ CLEVELANDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 31-ike. Jelen találmány tárgyát automobiloknál és egyéb ezélokra használható robbanó mótor képezi, melynél a hajtásra szolgáló kerosin vagy más nehéz szénhydrogén közvetlenül a robbanó vagy gyújtó kamrába löveltetik s az olaj a fölhalmozódott hő és a kamrában lévő gáz vagy gőz összenyomása által gyújtatik meg, a hol a gép hengere és dugattj'úja a gyújtási hely felé eső végükön úay vannak fölhevülés ellen szigetelve, hogy a gépnek nincs vízköpenyre szüksége hűtés czéljából. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra a gép egyik végének, a 3. ábra pedig másik végének nézete, részben metszete, a 4. ábra a gép felülnézete a hengerfödelek levétele után, az 5. ábra a gép és a szivattyú-szerkezet fölülnézete, a 6. ábra a gép egyik hengerének és a hozzátartozó gyújtókamrának hosszmetszete, mely kiviteli alaknál a henger és dugattyú módosítva van, a 7. ábra a levegő bebocsátására szolgáló csatornának és a karburátorral való összeköttetésének hosszmetszete, a 8. ábra a gépbe kerosint szállító szivatytyúnak és szelepszerkezetnek hosszmetszete, míg a 9. ábra az előbbire merőleges hosszmetszet, a 10. ábra pedig a gépbe olajat szállító szivattyú működtetésére szolgáló bütykök metszete, mely bütykök a 11 — 14. ábrákon egyenként vannak részletesen föltüntetve. A gép (A, Al) hengereivel (A2, A3) zárt kamrák vannak egy darabból öntve (1—3. ábrák). A hengerek fúratai nem mindenütt egyenlő keresztmetszetűek s legbővebbek a hengerek fölső vagy külső részein, melyekbe (B) szigetelő hüvelyek vannak illesztve (3. és 6. ábra). Ez utóbbiak mindegyike végükön (b) gyűrűs hornyokkal bírnak, melyekben (bl) tömítések foglalnak helyet azon czélból, hogy a (B) hüvelyt a henger falaitól távoltartsák. A hengert a robbanás hőjének hatásától a hüvely körül elrendezett (a4) szigetelés védi meg. Az (a) dugattyúk az (a2) forgattyús tengellyel állnak összeköttetésben (3. ábra) s fölső (a5) szakaszukon meg vannak vékonyítva, úgy hogy a (B) hüvellyel nem érintkeznek. A dugattyú és henger közötti hézagban gáz van, úgy hogy a dugattyú fölső meleg vége, midőn lesülyed, nem jön érint-