31361. lajstromszámú szabadalom • Javítás villamos órákon

kapcsolva, de (156) tárcsától megerősítési helyén elszigetelve van (154) csapra a (155) rúgó alkalmazva. Ezen rúgó a rendesen (157) kontaktushoz támaszkodik és az áram­nak (156) tárcsán át való zárására szolgál. Ezen rúgó nevezett tárcsa mögött nyúlik ki és külső végén az elszigetelt (14) tám­csapon czélszerúen beállítható (190) kontak­tussal érintkezik. Midőn a (150) armatúra a delej felé leng, (155) rúgónak szabad vége a (190) gerjesztő kontaktussal lép érintkezésbe, mi által a (156) tárcsa (157) kontaktusától elválasztatik. Ily módon a rúgó ezen részekkel kapcsolatban, mint ön­működő váltó szerepel, mely az áramot az egyik áramkörből a másikra váltja át, mi által a (190) kontaktus árammegszakító gyanánt szolgál. Az órába megfelelő elektromos áramfej­lesztő van szerelve, vagy különálló áram­forrással pl. a (200) teleppel áll kapcsolat­ban. Az áramforrás pozitiv sarka az arma­túra (151) kontaktusával van összekötve. A (202) vezeték a (13) ingatámcsapot az elektromágnes (130) tekercsével köti össze, a (203) vezeték a (130) tekercset a (140) tekerccsel, a (204) vezeték a (140) tekercset a (40) hevederrel és a (205) vezeték az armatúrát a (155) rúgóval köti össze; a (206) vezeték a (152) kontaktust köti össze a telep negatív sarkával, a (207) vezeték a (156) tárcsát a (206) vezetékkel és a (209) ellentállással ellátott (208) vezeték a (190) kontaktust köti össze a (201) vezetékkel. A (210) mellékáramu vezeték az elektro­mágnes tekercseivel van összekötve és (211) ellentállással ellátva, mely a mellékáram­kőrben sokkal nagyobb ellentállást fejt ki, mint a mágnes. Ezen órával kapcsolatban czélszerúen ki­egyenlítő ingát alkalmazunk. A bemutatott inga a (13) ingatámcsapra fölfüggesztett (220j torziós ingarúdból és alsó részéhez erősített ingatestből áll. Az ingarúd lapos, rugalmas fémszalagból vagy diótból, drót­szövetbőlvagy más hasonló csavarási igénybe­bevételre alkalmas és csavarásnak ellentálló anyagból van előállítva. Ezen ingarúd oly berendezéssel bír, hogy villamos áramot zárni képes és (221) kon­taktus karral van ellátva, melynek egyik vége ezen rúdhoz van erősítve, másik vége pedig az armatúra (151 és 152) kontaktus csapjai közé nyúlik (3. ábra). Az ingarúd ide-oda lengése alatt a (221) kar hol az egyik, hol a másik kontaktuscsapot érinti czélszerúen egy a (221) kar szabad végéhez erősített függélyes (222) peczek útján. A tulajdonképeni ingatest vízszintes (231) kapcsoló rúdból áll, mely két végén (235) és (236) határoló csavarokkal van ellátva, továbbá (232 és 233) súlyokból, végül kö­zépen az ingarúdon függő (234) rugalmas kengyelből, mely a súlyokat a (235, 236) csavarok felé igyekszik szorítani és a súlyok­nak egymásfelé való kiterjedésének enged. A súlyok czélszerúen gömbalakúak és át­mérőjük irányában furattal bírnak, mellyel a rúdra föltolatnak. Ezen súlyok a rúdon czélszerúen állíthatók az ingarúd csavarási lengésének szabályozása és a torziós rúd­nak a hőmérsékletváltozással járó rugalmas­ságváltozásának kiegyenlítése czéljából. Bár­mely megfelelő beállítási mód alkalmazható. A bemutatott kiviteli alak szerint a beállí­tást két (235 és 236) csavar segítségével érjük el, melyek a rúd végeiben csavar­hatók és a súlyok számára határolók gya­nánt szolgálnak. A (231) rúd a (234) kengyel száraiban levő lyukakon megy át; a szárak a súlyokhoz támaszkodnak és azokat egy­mástól széjjel és a (235 és 236) határoló csavarokhoz szorítják. Az inga szabályozása úgy történik, hogy lengésének gyorsítása czéljából a súlyokat közelítjük, lengésének lassítása czéljából pedig egymástól eltávo­lítjuk. Ezen beállítás könnyen végezhető az az említett állítócsavarok vagy határolók segélyével. A hőmérséklet változásával járó eltérések elkerülése és az inga egyenletes járásának biztosítása végett, az ingatest részei úgy vannak megszerkesztve, hogy ezen eltérések kiegyenlítessenek. A (231) rúd oly anyag­bél készül, mely bizonyos hőemelkedésnél kisebb mértékben terjed ki, mint a súlyok anyaga. Legyen pl a (231) rúd aczélból, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom