31313. lajstromszámú szabadalom • Támasztó oszlop bányákhoz

jából az oszlop fölső ós alsó végén az ön­tött vasból vagy más alkalmas anyagból készült (s) sarukat (8. és 9. ábrák) rendez­hetjük el, melyeknek kívánt alakú és nagy­ságú fölületet adhatunk. A 10—12. ábrákban föl tüntetett fogana­tosítási alaknál a külső U-vasnak karimái kissé befelé, a belső U-vasnak karimái pedig kissé kifelé vannak hajlítva, úgy hogy a két vas fecskefarkszerűen egymásba illesz­kedik ; ezen esetben a vezető pántok fölös­legesekké válnak és az (a) és (e) részek egymásba tolt csövek módjára vezetődnek egymásban. A 13—15. ábrák oly oszlopot láttatnak, melynek (a) és (c) részei szögvasakból álla­nak, a hol is a belső (a) szögvas a külső szögvason megerősített pántok segélyével vezettetik. Ha igen szilárd oszlopok szer­kesztendők, akkor a 16-18. ábrákban föl­tüntetett módon több szelvényvasat állítunk össze. Ily szel vény vasak az 1. ábrában föltünte­tett hengeres (a) oszlop helyett is alkalmaz­hatók, hacsak a szelvényvasak külső cső harántmetszetébe lehetőleg beleillenek, a mint ez a 19. ábrában föl van tüntetve. A rajzokban föltüntetett példáknál a (b) kapcsolás a fölső (a) oszloprészhez van erő­sítve, úgy hogy ez a kapcsolás segélyével támaszkodik az alsó oszloprész fölső élére. Az (a) oszloprész eszerint a kapcsolás súrló­dásának legyőzése mellett a szikla nyomás alatt az alsó (c) részbe, ill. ennek mentén eltolódik. Egy szorító szerkezet helyett a szelvény­vasakból álló oszlopoknál több szorító szer­kezet is alkalmazható, melyek mindegyike egy-egy oszloprészen lehet erősítve, úgy­hogy a részek kölcsönösen alátámasztják egymást; lehet azonban a szorító szerkeze­teket mindkét oszloprészhez hozzászorítani, úgy hogy az oszloprészek összetolódásánál mindkét résznek egymáson való súrlódása győzendő le. Az előzők alapján könnyen belátható, hogy még számos más foganatosítási alak lehetséges, hacsak azon követelmény ki­elégíttetik, hogy a szelvények akként le­gyenek megválasztva, hogy az egyes osz­loprészek egymásban eltolódhassanak és emellett egymást kölcsönösen vezessék; ezen követelmény az ismeretes alakú szelvény­vasaknak más összeállításai és esetleg csö­veknek, ill. rudaknak fölhasználásával a leg­különbözőbb módon elégíthető ki, úgy hogy tehát ezen különböző megoldások mind a jelen találmány keretébe esnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 28694. sz. törzsszabadalomban igényelt támasztó oszlopnak egy további kikép­zése, jellemezve azáltal, hogy az oszlop tetszőleges harántra etszetű részekből akként van összeállítva, hogy azok a szorító szerkezet vagy dörzskapcsolás utánengedésekor egymásban, ill. egymás­hoz képest eltolódnak. 2. Az 1. alatt igényelt oszlopnak egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik oszloprész egy esetleg szelvény­vasakból összeállított csőből áll, melyben a másik, szelvényalakú vagy tömör ha­rántmetszettel bíró. oszloprész vezetődik. 3. Az 1. alatt igényelt oszlopnak egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az oszloprészek U-alakú harántmetszet­tel bírnak és esetleg a külső oszlop rész­hez erősített (f) pántok segélyével egy­másban vezettetnek. 4. A 3. alatt igényelt oszlopnak egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az U-alakú harántmetszettel bíró oszlop­részeknek karimái akként yannak befelé, ill. kifelé hajlítva, hogy a két oszloprész fecskefarkszerü vezeték módjára vezető­dik egymásban. 5. Az 1. alatt igényelt oszlopnak egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az oszloprészek egymásba illesztett szög­vasakból állanak, melyek (f) vezetékpán­tok segélyével egymásban való vezető­désre kényszeríttetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom