31281. lajstromszámú szabadalom • Éghető anyagokhoz való gázlángzó
zető cső van összekötve. A kettő között (9) számú nyílásnál (g) tisztító patront találjuk, mely ugyanoly szerkezetű, mint a (c) tisztító patron és czélja a gázokat megtisztítani. Ezen patronok alkalmazása mellett a gázok (i) kiömlési nyílása tisztán tartatik és nem dugulhat el. A (D) kiömlesztőt .(m) orsóval látjuk el, melynek végén a tűalakú kiszúró alkalmaztatik. A (D) kiöinlesztőn ül az (F) keverőcső, melynek alsó részén (1., 3. és 7. ábra) két oldalt (n) légvezető csövek alkalmaztatnak. Az (F) cső fölött a (G) lángzó csőben (I) körtolattyús lángelosztó foglal helyet. A lángelosztó (4. és 5. ábra) két teljesen egyenlő lyukasztású köralakú lemezből áll, melyek egymáson nyugosznak. Ezek közül az alsó (p) szilárdan a (G) csőhöz van erősítve és közepén (y) csappal van ellátva, mely csapon a fölső (q) lemez foroghat. A (q) tolattyú (x) külső bevágásába (5. ábra) az (r) mozgató rúdacska (z) peczke nyúlik (1. ábra). Az (r) rudacska menettel van ellátva és (w) anyában mozoghat. Az (s) gomb csavarása folytán az (r) csavar, a (z) peczek és (x) küllős bevágás közvetítésével a (q) tolattyút (p) fölött elmozgatja. Ennek következtében (p és q) nyílása vagy födik vagy többé-kevésbbé eltakarják egymást, tehát (i)-n át kiáramló és levegővel kevert gázok nagy részben vagy szabályozott menynyiségben ömlenek az izzótesthez, a többi pedig a gőzösítőhöz áramlik. Ezen berendezésnek azon előnye is megvan, hogy a gázosító gyűrűben netán visszamaradt égő anyag előmelegítéskor elgőzösíttetvén, a tolattyú (q) zárása alkalmával, ha (p és q) nyílásai egymást teljesen befödik, az összes fejlődött gázok az elgőzösítőböz tódulnak, hol is az előmelegítő lángjától meggyújtva, elégnek és nem jutnak az izzótesten át a szabadba, tehát nem bűzösítik a szoba levegőjét. A (G) lángzó cső fölső részén (K) lyukasztott lemezt, ennek közepén az izzótest tartására szolgáló magnéziarudacskatartó hüvelyt (n) alkalmazzuk. Lehet azonban az zzótestet a (v) lefoglaló csőkupakon alkalmazott szorítócsavarral is a szokásos módon megerősíteni. A (G) lángzó cső alsó részét kétféle módon képezhetjük ki. Az 1. ábrán föltiintetett foganatosítási alaknál a (G) cső fenekét a 6. ábrán föltüntetett módon kilyukasztjuk. Ezen (5 és 6) nyílásokon át kiömlő gáz a (B) gázosító fölső lapjára ütődik és meggyújtva ezt, állandóan hevíti. A hő jobb kihasználását a (8) számú peczkek elősegítik és a (gőzösítő) láng zúgását tompítják. A 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (G) lángzó cső alsó részét folytatólag egyenesen vagy kihasítva több sor (4, 5 és 6) lyukkal látjuk el. Ezen lyukak egy részén át kiömlő gáz a gőzösítő fölső, más része annak alsó lapján simul végig, miközben a (8) számú peczkekhez ütközik és meggyújtva, úgy mint a leírt 1. ábrán föltüntetett alaknál, a gőzösítőt hevíti. Mindkét bemutatott foganatosítási alaknál (L) védő harangot alkalmazzuk. Ez megvédi a gőzösítő lángot a küllevegőtől és lehet nemcsak oldalt (f), hanem födőlapján is lyukakkal ellátva és az izzóharisnyát védő üveghenger vagy gömbtartó karikájával is fölszerelhető. A szerkezet következőkép működik: Az elgázosítót alkoholba mártott és meggyújtott azbesztrúdacskával, melyet a gőzösítő alá tartunk, előmelegítjük. Közvetlen ezen láng kialvása előtt az égő anyag beeresztő csapját megnyitjuk, mire az égő anyag (a) csövön (A) gőzösítőbe jut, itt a szűrő patronon áthaladván, megtisztul. (B) elgázosítóba jutván, elgázosíttatik és (g) szűrőn, patronon áthaladván, (C) gőzvezető csövön át a kiáramló nyílásba tódul. Innen (F) csőbe jut, miközben az (n) csöveken át bevitt levegővel keveredik. Haladása közben (I) elosztó tolattyúba ütközik, minek folytán a tolattyú állása szerint kisebb vagy nagyobb része (K) átszúrt lemezhez és ismét az izzótesthez ömlik, ahol meggyújtható, többi része a (G) lángzó csőben lefelé haladván, (4, 5 és 6) nyílásokon tódul ki és az előmelegítő lángjától meggyúlván, a (B) gőzösítőt állandóan hevíti, úgy hogy a gázfejlődés akadálytalanul tovább tart.