31256. lajstromszámú szabadalom • Műszer oly körök és görbék rajzolására, melyek egyenes vonalakhoz vagy sokszögű idomokhoz meghatározott viszonyban vannak, valamint érintőknek körökön és görbéken való rajzolására

A- 2 -*1 vonalat húzhassunk, a (d) vonalat oly módon helyezzük a rajzolt vonalra, hogy utóbbit az (e) lyukakon át lássuk, mire az érintőleges vonalat a műszer (c) élei egyikének mentén meghúzhatjuk. Ha a (c) élek egyikét a rajz egy egyenes vonalára fektetjük, akkor a hozzátartozó görbét megjelölhetjük és pedig úgy a (d) vonalak végeinél, mint az (e) lyukasztások által, mire az ily módon meg­jelölt négy pont segélyével a kívánt vonalat megrajzolhatjuk. A 3. ábrában oly berendezés van föltiin­íetve, melyet csavar segélyével az 1. ábra­beli műszer bármelyik végén könnyen és forgathatóan erősíthetünk meg. Ezen beren­dezés külső széle körivet képez. Ha a műszer külső szélét a rajznak az ezen széllel megegyező görbe vonalára fek­tetjük és a műszerhez a vonalzót oly módon fektetjük hozzá, hogy utóbbi a műszert (x)-nél és a műszeren alkalmazott berendezést (y)-nál érinti, akkor az (x—y) vonalat rajzolhatjuk, mely azon görbének érintőlegese, mely görbe részére a műszert készítettük. Ha a rajz valamelyik vonalára mérőléczet hely7 ezünk és az (x, y) pontokat a mérőléczhez fektet­jük, akkor az (x—z) görbe vonalat rajzol­hatjuk, melyhez az (x—y) vonal érintőlegest képez. A műszer a 4. ábrában fóltüntetett kivi­telnél az (Al) háromszög vagy derékszögű háromszög alakjával bír, melynek fölső ol­dalára több (Bl, Cl, Dl, El) stb. görbe van rajzolva, melyek mindnyájan az (al) sarkok­tól indulnak ki és a műszer fölületén a (bl, cl, dl, el) végpontokig terjednek. Ezen görbevonalak mentén több (o) lyuk van el­rendezve. A háromszöget már most egyik élével a rajz illető vonalára fektethetjük és a lemez lyukain át megjelölt pontok segé­lyével a kívánt görbét kijelölhetjük, mire utóbbit körző vagy görbe vonalzó segélyé­vel megrajzolhatjuk. Minthogy a háromszög oldalait egyenes vonalak képezik, ennélfogva valamely, a műszer egy görbéjének mentén fekvő összes lyukakon át átlátszó görbéhez érintőleges vonalat rajzolhatunk. Az egyik irányban haladó görbék teljes vonallal vannak jelölve, míg a másik irány­ban futó görbék pontúzottan vannak rajzolva, úgy hogy a műszer segélyévél úgy jobb­oldal felé, mint baloldal felé futó görbéket rajzolhatunk. Az (o) lyukasztások azon helye­ken vannak elrendezve, melyeken a görbék egymást metszik, úgy hogy az egyes lyukasz­tásokat két görbe részére használhatjuk. Magától értetődik, hogy az ellenkező irányú görbék részére különálló műszereket is al­kalmazhatunk, hogy a lemez jelző lyukai tekintetében a bonyodalmat elkerüljük. To­vábbá világos, hogy habár a görbék a 4. ábrában két irányban haladnak, a műszere oly módon is készíthetjük, hogy annak mind­két oldalát látjuk el ugyanazon irányban haladó görbékkel, úgy hogy a műszer egyik oldalán levő görbéket az egyik irányban haladó görbékhez és az emellett a műszer alsó oldalán levő görbéket a másik irány­ban haladó görbékhez alkalmazhatjuk. Az 5. ábrában rajzolt kivitelnél a három­szög középső része ki van vágva. A görbék és jelző nyílások azonban itt is ugyanoly módon vannak elrendezve, mint a 4. ábrá­ban, azon különbséggel, hogy csak az egyik irányban futó görbék vannak elrendezve. Természetes azonban, hogy a görbéket ezen kivitelnél is mindkét irányban kijelölhetjük. Ezen műszert is ugyanoly módon használ­juk, mint a 4. ábrabeli műszert, azon elté­réssel, hogy a görbéket a lyukakon kívül a széleken levő (f2) bevágások segélyével is kijelölhetjük, vagy hogy a műszert a rajz valamely görbe vonalára helyezhetjük, hogy ezen görbéhez érintővonalat húzhassunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műszer oly körök és görbék rajzolására, melyek egyenes vonalakhoz vagy sok­szögű idomokhoz meghatározott viszony­ban vannak, valamint érintőknek körök­höz vagy görbékhez való rajzolására, jel­lemezve egy fémből vagy más anyagból készített szalag által, melynek oldalai meghatározott sugár szerint vannak meg­hajlítva, mi mellett a műszer egyik vagy mindkét oldala oly vonalakkal bír, melyek a belső görbéhez érintőlegesek és melyek mentén egy vagy több lyukasztás fek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom