31256. lajstromszámú szabadalom • Műszer oly körök és görbék rajzolására, melyek egyenes vonalakhoz vagy sokszögű idomokhoz meghatározott viszonyban vannak, valamint érintőknek körökön és görbéken való rajzolására

Megjelent; 1904. évi október hó 4-én. SZABADALMI LEÍRÁS 3125(1 szára. IX/a/b. OSZTÁLY. Műszer oly körök és görbék rajzolására, melyek egyenes vonalakhoz vagy sokszögű idomokhoz meghatározott viszonyban vannak, valamint érintőknek körökön és görbéken való rajzolására. SWENSON HENRY AUGUSTUS MAGÁNMÉRNÖK ST.-PAULBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát egyszerű műszer képezi, mely oly körök ós görbék rajzolására szolgál, melyek egyenes vonalakhoz vagy sokszögű idomokhoz meghatározott viszonyban vannak; a műszer továbbá érintőknek körökhöz és görbékhez való húzására is szolgál. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány tárgyának legegyszerűbb kiviteli alakja; a 2. ábra egy módosítást mutat, mely lehetővé teszi, hogy úgy külső, mint belső görbéhez húzhassunk érintővonalakat; a ;5. ábra egy pótberendezést tüntet föl, melyet az 1. ábrában rajzolt műszerrel kapcsolatban alkalmazunk. A 4. ábra a találmány tárgyának más kiviteli alakját tünteti föl; az 5. ábra a 4. ábrában rajzolt kiviteli alak módosítását mutatja. Az 1. ábrában (A) görbevonalzót jelöl, mely papírból, kéregpapirból, czelluloidból, kaucsukból, aczélból, alumíniumból, új ezüstből vagy más fémekből vagy anyagokból készíthető. A görbevonalzó egyik vagy mindkét oldalán (a) vonalak vannak elrendezve, melyek a belső görbéhez érintőlegesen fekszenek. Ezen vonalak a műszer külső végétől indulnak ki és a műszer külső kerülete felé haladnak. A két (a) vonal keresztezés! helyén lyuk van alkalmazva. A műszer egyik vagy mindkét oldalán két beosztás van fölrajzolva, melyek egyike a külső és a másik a belső görbe mentén van elrendezve. A beosztás számozással bír és a két beosztás i számozása ellentétes irányban halad. A műszer végei jobb megőrzés czéljából le vannak gömbölyítve. Ha a műszert valamely egyenes vonalra helyezzük, úgy hogy ezen vonalat a lyukasztásnál láthatjuk és a vonalat az (a) vonalak egyike födi, akkor azon görbe vonalat, melynek az említett egyenes vonal érintőjét képezi, a műszer belső görbéje mentén meghúzhatjuk. A rajzolandó körív vagy görbe hosszát a beosztások segélyével azonnal leolvashatjuk. A 2. ábrában a külső görbe szélt a (d) vonal jelzi, míg a műszer (e) elei a (d) vonalhoz érintőlegesek. Azon mód, melynek értelmében a belső (b) görbéhez érintőlegeseket húzhatunk és megfordítva azl. ábrára való hivatkozással a föntebb elmondottakból tűnik ki. Hogy a külső görbéhez érintőleges