31243. lajstromszámú szabadalom • Világító izzócsövek elektromos sütőkészülékek számára

— 2 1. ábra a találmány szerint szerkesztett csőnek egy rövid alakban való foganatosí­tását, Bi 2. ábra közönséges siitőkészűlékekhez való hosszabb csövet, a 3. ábra változó feszültségű áramhoz való kiviteli alakot, végül a 4. ábra oly készülékekhez való csövet tün­tet föl, melyekhez hosszú cső s ennélfogva hosszú fonal szükséges. Az 1. ábrán az (11 csőben levő (2) izzó­szál két vége egy-egy csavar-, vagy spirális­alakban tekercselt fémdróthoz (nikkel, pla­tina stb.) van forrasztva, melyek az izzószálat feszesen tartják. Az izzószál tehát az áram áthaladása alatt és után mindkét irányban megváltoztathatja hosszát, a nélkül, hogy ez helyzetére vagy feszessségére nézve hátrányos volna. A 2. ábrán a (4) üveg, vagy kristály­csőnek zárt s hegyesre kihúzott (5) végeibe (6, 6) vezetők vannak erősítve vagy forrasztva. A kis (5) tömbök a (4) cső végeinek befor­rasztási vagy zárási helyeit képezik. A (6) vezetők mindegyikének a cső bel­seje felé néző vége egy-egy részben csavar­menetekkel ellátott (8) fémpálczikához van erősítve, mely a szigetelő és éghetlen anyag­ból készült (9) fal központi nyílásán lazán halad keresztül. A (10) izzószálak a (8) pálczikák (11) sza­bad végeihez vannak forrasztva vagy egy­szerűen azokhoz erősítve. A (8) pálczikák mindegyike egy-egy (12) tekercsrugót hord, mely egyfelől a megfelelő (9) falhoz, más­felől egy (13) csavaranyához támaszkodik, mely a (8) pálczikára van csavarolva s egyút­tal a rúgó feszültségének szabályozására szolgál. A (9) falak mögött a cső (14) meg­szükítésekkel van ellátva, melyek a (9) falak­nak a rugók nyomása alatt egymáshoz való közeledését megakadályozzák. A rajzból minden további magyarázat nél­kül kivehető, hogy a (10) izzószál mindig feszesen tartatik. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (4) üveg vagy kristályhengerben, melynek végei az (5) helyeken, hol a külső vezetékek a (6) sodronyokhoz csatlakoznak, be vannak forrasztva, több szénfonal van elrendezve. A (10) fonalak mindegyike egy-egy (8) fém­pálczikával áll összeköttetésben, mely a szi­getelő és éghetlen anyagból készült meg­felelő (9) falon lazán hatol keresztül, ahol a (9) falak az üveghengertől függetlenek. A pálczikák egyik vége csavarmenetekkel van ellátva, melyekre (15) csavaranyák van­nak illesztve. A (15) csavaranyák a (9) falak eltolódásának határoláaára szolgálnak. A (9) falak mindegyike egy-egy központi nyílással bír, melybe egy merev (16) fémrúd megfelelő vége lép be. A (16) rúdnak mindegyik, csavarmenetek­kel ellátott végére egy-egy (13) csavaranya van illesztve, melyhez a (12) tekercsrúgó egyik vége támaszkodik, míg ez utóbbinak másik vége a megfelelő (9) falhoz fekszik. A (14) megszűkítések az egész belső szer­kezet eltolódásának megakadályozására szol­gálnak, mely szerkezet a most ismertetett részekből áll és összeszerelt állapotban he­lyeztetik az üveghengerbe.' Az izzószálak feszessége itt kellően biztosítva van. Mint a 3. ábrából látható, a (10) fonalak egymásután vannak kapcsolva. Az áram az (5, 6) úton jut az izzószál végébe s azon végigáramolva, a (17) drótdarabon keresztül a (16) fémrúdba lép, melyen szintén végig­halad, hogy végül a (18) drótdarabon keresz­tül a második izzószálba jusson s azután a csőből eltávozzék. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alak a (4) csőben fekvő (10) szénfonalból áll, melynek végei a központi nyílással ellátott (9) fala­kon lazán átnyúló (8) pálczikákkal vannak összekötve, melyek viszont a kúpalakban tekercselt (19) rugókhoz csatlakoznak. A (19) rugók az izzószál feszesen tartására szolgál­nak. A (8) pálczáknak a tekercsrugók felé néző végeire nikkelvasból vagy aczélból készült, homorú-domború lencséket képező (20) tárcsák vannak erősítve. A eső végeire, csúcsaikra illő üregekkel bíró mkkelvasból vagy aczélból készült, csonkakúpalakú (21) süvegek vannak szerelve, melyeknek lapos homlokvégein az elektromosságot nem vezető s (23) kontaktusokkal ellátott (22) lemezek I foglalnak helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom