31211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás duplex fényképek előállítására
- 3 két oldalát ugyanazon emulzió bevonatával akarjuk ellátni, akkor legegyszerűbb a szövetet a folyékony emulzión keresztülhúzni. Az ekként érzékenyített szövetet másoló keretbe helyezzük és a képet a teljes intenzitásig kifejlesztjük, lehet azonban az exponálást rövidebbre is szabni és ezután a képet hirtelen előhívni. Erre alkalmas a következő összetételű előhívó folyadék: jeges eczetsav 4 rész gallussav 6 « natriumaeetat 20 « 10°/0 -os ólomnitrát 15 « víz _. ... 1000 « Ha a szövet előhívást megelőző, igen rövid exponálásra van szánva, akkor némelykor a szövet mindkét oldalát közönséges zselatinbromid-emulzióval vonjuk be. Ha azonban csak az egyik oldalon kívántatik meg a zselatinhártya, akkor a szövet egyik oldalát a szövet anyagában kettős elbontással lecsapatott ezüstbromiddal érzékenyítjük. így pl. a szövetet a következő összetételű folyadékkal kenjük be vagy telítjük: ammoniumbromid 0-518 g. habart tojásfehérje I" 94 « víz... ... . 31-103 « Megszáradás után, a szövetet ecset vagy szivacs segélyével a következő összetételű folyadékkal nedvesítjük meg: ezüstnitrát 4'536 g. víz. 31-103 « Erre a szövetet megmossuk és a következő összetételű folyadékkal jól átitatjuk: ammoniumbromid ... ... 3 888 g. víz 31-103 « Ezután a szövetet néhányszor friss vízzel jól megmossuk, megszáradni hagyjuk és egyik oldalán közönséges zselatin-bromidemulzióval vonjuk be. Az exponálást és előhívást ezen esetben akként foganatosítjuk, mint a zselatin-bromid emulzióval bevont közönséges fotográfiai papíroknál, azzal a különbséggel, hogy arról kell gondoskodnunk, hogy az előhívó folyadék a szövet mindkét oldalára hasson. Az érzékeny preparátumokkal végzendő műveleteket természetesen a fényképészetnél ismert módon oly fénynél kell végrehajtani hogy az anyagok érzékenysége semmit se veszítsen. Ha oly vékony szövetet alkalmazunk, melynek kettős vastagsága semmi hátránnyal nem jár, akkor egy szövetdarabot zselatinemulzióval vonunk be és egy másik szövetdarabot a leírt módon kefélés, szivaccsal való megnedvesítés vagy beitatás által érzékenyítünk. Ezen két szövetdarabot ezután vagy egymásra fektetjük és együttesen exponálunk, vagy pedig egyenkint exponáljuk. A képek rögzítése után az ekként nyert két fényképet egyesítjük vagy egymásra ragasztjuk és ily módon sintén duplexképet kapunk. Ha az alkalmazott szövet nem elég sűrű, akkor az emulzió vagy az érzékenyítő anyag a fonalak között a szövet egyik oldaláról annak másik oldalára átfolyik, úgy hogy azon pontoknál, melyeknél ezen átfolyás történik, a két érzékeny hártya egy vastag hártyává egyesül. Ily pontoknál a duplex hatás nem érhető el, amiért is azon pontoknál, melyeknél az emulzió áthatol, az áttetszőség sokkal kisebb. Ennek következtében fontos, hogy igen sűrűn szőtt szöveteket alkalmazzunk. Megkisérlették már fényérzékeny anyagokat hajlékony lemezek mindkét oldalára rávinni, de nem szövetekre és nem oly módszerek segélyével és oly czélból, mint a jelen találmány szerint. így pl. javaslatba hozták már az egy átlátszó lapnak mindkét oldalát érzékeny emulzióval bevonni, ennek czélja azonban az volt, hogy a lemez szemcsés volta vagy foltossága kiegyenlítessék azáltal, hogy egy sötét szemcse a hátsó bevonatot árnyékolva megfelelő világos szemcsét eredményezzen, továbbá hogy a lemeznek előhívás közben való összegöngyölődése részben vagy egészben egyensúlyoztassék. Ezenkívül ezen lemezeket csak negatív gyanánt használták; az ily lemezeknél azonban nem volt fehér vagy világos reflektáló médium a két érzékeny bevonat között és a jelen találmánnyal elért duplex hatásról szó sem lehetett. Az említett lemezekkel tehát csak közönséges képeket akartak átlátszó
