31199. lajstromszámú szabadalom • Rostélypálcza

Megjelent 1904. évi szeptember lió 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI KAS 81199. szám. Xll/e. OSZTÁLY. Rostélypálcza. werner eduárd ferdinánd kereskedő bécsben. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 18-ika. Jelen találmány czélja olyan rostélypál­cza létesítése, mely nagy szabad rostély­fölületet nyújt az égéshez szükséges levegő bevezetésére, azonkívül szintén tetemes fö­lületeket mutat föl 8 szükséges levegőhűtés czéljából és végül a hő behatása alatt nem torzul el. A mellékelt rajzlapon a találmány tár­gyának egy foganatositási alakja van be­mutatva, hol az 1. ábra egy a találmány szerinti pálczák­ból összeállított rostély egy darabjának táv­latos nézete, a 2. ábra egyetlen rostélypálczának hasonló nézete, a 3. ábra oldalnézet, a 4. ábra a rostélypálcza egy darabjának fölüluézete, végül az 5. ábra a rostélypálczának függélyes ke­resztmetszete. A rostélypálcza áll az előnyösen lefelé és fölfelé vékonyodó keresztmetszettel bíró (a) pallóból (5. ábra), melynek fölső élén mint­egy lovagolva, a palló hosszanti tengelyé­hez ferde irányban (körülbelül 45°-ú szög alatt) a (b) bordák vannak elrendezve s ezeknek fölső oldala képezi a rostélynak tüzelési fölületét. A (b) bordák keresztmet­szete lefelé szintén vékonyodik s e bordák végül beleolvadnak, illetőleg átmennek az (a) pallónak vastagabb részébe (5. ábra). A pálczáknak rostéllyá történő összeállítása alkalmával a (b) bordák váltakozva egy­másba kapaszkodnak (1. ábra), és ilyen mó­don zeg-zúgos alakú rostélynyílásokat ké­peznek. Ez elrendezés folytán nagy szabad rostélyfölület keletkezik, mely a pálczák egymástól való távolságának helyes meg­választása mellett (vagyis ha a pálczák kö­zött mintegy 5 mm. hasítékot hagyunk föl), az egész rostélyfölületnek közel 53 száza­lékát teszi ki, mi által az elégéshez szük­séges levegőnek szabad útja van a tüzelő­anyaghoz s így a tüzelőanyag hőértékének hasznosítása a tökéletes elégés mellett a lehető legkedvezőbb. Azonkívül a (b) bor­dáknak az (a) pallókon való sajátos elren­dezése folytán mind a pallóknak, mind pe­dig a bordáknak egész fölülete szabadon hagyatik, úgy hogy azokat a levegő min­den oldalról körüláramolhatja és így a ros­télypálczáknak elégése vagy a hő behatása következtében való eltorzulása nagy mér­tékben megakadályoztatik. E hatást nagy mértékben támogatja a bordáknak lefelé vékonyodó alakja is, melyek mint föntebb említettük, a padló keresztmetszetének vas­tagabb szakaszába mennek át, mivel ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom