31179. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús mótor

Megjelent 1904. évi szeptember hó 27-én. _ MAGY. ^ KIR. SZABADALMI W jp HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS B1179. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Forgó dugattyús mótor. WALLOT PÁL HADNAGY R/M KÖLNBEN, KBÜGEB FRIGYES KERES­KEDŐ R/M KÖLNBEN ÉS FORTUNESCO J. MIKLÓS MÉRNÖK LÜTTICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 22-ike. Jelen találmány tárgya gőzzel, sűrített levegővel, folyós levegővel, vízzel vagy nyomógázzal működő forgómótor, mely lé­nyegében az által van jellemezve, hogy egy hengerben egy hengeralakú dugattyú ex­centrikusan van ágyazva és a vízszintes középvonalhoz képest ferdén állított hossz­résekkel van ellátva, a melyekben szárnyak a dugattyú excentrieitásához képest oly módon csúsznak, hogy egyrészt azon fölű­leteket képezik, melyekre a hajtóközeg hat, másrészt pedig ennek elosztó közegei gya­nánt szolgálnak. E szárnyaknak a résekben való egyenesirányú mozgatása czélszerűen a szárnyak végein elrendezett szánok által történik, melyek a dugattyú forgásánál a hengerfödőkben a mótorhengerrel koncen­trikusan alkalmazott hornyokban csúsznak. A szárnyaknak a hengerpalásthoz simuló részeiben beálló kopások kiegyenlítésére a szárnyakon elhelyezett ékek szolgálnak. A szárny összes részei és épúgy annak csapágya természetesen jól tömíttetnek, mi­czélból is ezek oly tömítő léczekkel vannak ellátva, melyek rugók közvetítésével szorít­tatnak a tömítendő fölületek felé. A hen­gerköpeny legmélyebb helyén, a mely a forgó dugattyúnak külső fölületével állandó érintkezésben áll, a hengerköpeny ben oly tömítő lécz van alkalmazva, a mely a du­gattyúhoz simul és melynek külső fölülete kopás esetén szintén ékek által egyenlít­hető ki. A végből, hogy a mótor forgási értelmét változtathassuk, a hajtó közeg be-és kiömlésébe csapot szerelünk, melynek megfelelő állításával a henger köpenyén levő két nyílás váltakozva a be-, illetőleg kiömléssel kerül összeköttetésbe. Egy ily forgó motornak egy kiviteli pél­dája a mellékelt rajzon látható és pedig 1. ábra keresztmetszet, 2. ábra hosszmetszet, 3. ábra az egyik szárny nagyobb méretű oldalnézete, 4. és 5. ábrák pedig ennek elölnézete, illetőleg metszete, 6. ábrában a hengeren alkalmazott tömítő | lécznek izométrikus képét, 7. és 8. ábrákon a hozzájuk tartozó tö­mítő lemezkóket, a 9. és 10. ábrákon pedig a forgás irányá­nak változtatására szolgáló szerkezetet lát­hatjuk. A mótor lényegében az (1) hengerből áll,

Next

/
Oldalképek
Tartalom