31170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcskészítésre szolgáló anyag előállítására

Megjelent 1904. évi szeptember hó üíT-én. MAGYjf%KlR SZABADALMI H I VATAL SZABADALMI LEIRAS 81170. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Eljárás habarcskészítésre szolgáló anyag eló'állítására. SÁTORI MÓR GYÁROS BUDAPESTEN. A. szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 10 ike. A szokásos mészhabarccsal készített vakolatokat tartósságuknak fokozása és külsejüknek tetszetősebbé tétele czéljából tudvalevőleg egyszer vagy többször átfestik; csakhogy ezen festéssel sem lehet a kívánt eredményt elérni, mivel úgy a festék, mint a vakolatréteg is, megrepedezik és leválik a falról. Ennek elkerülésére a habarcs készítésére már különböző anyagokat és eljárásokat hoztak javaslatba, a nélkül azonban, hegy sikerült volna elegendő tartós, a külső behatásoknak minden tekintetben elLntálló vakolatot szolgáltató habarcsot előállítani. A jelen találmány tárgyát már most- eljárás képezi oly anyag előállítására, mely vízzel keverve, az összes, eddigi habarcsokat fölülmúló, igen könnyű tapasztható, úgy nedves, mint száraz időben és helyen kitűnően kötő habarcsot szolgáltat, mely megszáradása után változatlan térfogatú, kőkeménységű, teljesen vízálló, foltmentes, a falról le nem váló és a szinező festést • fölöslegessé tevő vakolatot képez. A jelen találmány szerint a habarcsnak, illetőleg vakolatnak ezen tulajdonságait az által érjük el, hogy az előállítandó vakolatot oly anyagokból állítjuk össze, melyek a vakolatnak nemcsak húzás és nyomás, hanem ütés, zúzás, kimosás, és egyéb külső behatások ellenében is igen nagy szilárdságot kölcsönöznek és hogy a színezéséhez alkalmazandó festéket magába a habarcs készítésére szolgáló anyagba keverjük be. A jelen találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy ásványport gipsszel vagy ezementtel vagy hasonló természetű anyagokkal keverünk, ezen keverékhez esetleg salakot és annyi festéket adunk, mint a mennyi a kellő színezéshez szükséges. Az ily módon előállított keverék a habarcs készítésére szolgáló anyagot képezi, mely az építkezés helyére szállítva, vízzel habarccsá dolgoztatik föl. Az ásványpornak az eddig szokásos közönséges homok helyett való alkalmazása által az eddiginél sokkal szilárdabb alapanyagot juttatunk a habarcsba, míg a gipsz, illetőleg a czement erősebb kötést biztosít, a salak pedig az ily habarcsból készített vakolat struktúráját tömöttebbé teszi; az alkalmazott festék végül a vakolatnak utólagos átfestését teszi fölöslegessé, miáltal nemcsak jelentékeny munkát takarítunk meg, hanem egyszersmind elke-