31169. lajstromszámú szabadalom • Kályha folyékony szénhydrogének számára

2 — utóbbi egy kívülről forgatandó csavarnak tengelyére van ékelve. Az (1) cső alsó végénél a lyukasztott (q) csésze van elrendezve, mely a telt falú (ql) süveget hordja, mely fölső végével az (1) bélcsőhöz illeszkedik és a (pl) fogas kereket magába zárja. A (q) csésze és a (ql) süveg együttesen az alsó (q2) huzamkamrát alkotják, mely az (m) cső belsejével egy vagy több (ml) huzamnyíláson át közlekedik, melyek előtt az (X) bél szét van terpesztve. A (ql) süveg a (q3) karimával bír, melyre a külső (Gl) lángzócsőnek alsó (r) bővülete illeszkedik, melyhez a (Gl) lángzócsőnek (s) hengeres és (t) kúpos része csatlakozik. Az (r) bővület leszerelhetően illeszkedik a (q3) karimára és a hengeres (s) rész valamivel nagyobb átmérővel bír, mint a külső (1) bélcső, úgy hogy ezen csövek között a szűk (sí) huzamcsatorna keletkezik, melybe a levegő az (s2) lyukakon át beáramlik. A hengeres (s) csőrészben ezenkívül az (s4) ajtóval elzárható (s3) gyújtó nyílás van elrendezve. A kúpos (t) csőrész egész hosszában (tl) lyukakkal van ellátva. A (Gl) lángzó cső külső oldalára a (G2) gyűrű van szerelve, mely a lyukasztott (v) fenékkel, és fölső végén a szűk (vl) huzamréssel bír. A (G2) gyűrű a (v2) gyűrű, és pedig a (H) diafragmát hordja, mely lazán illeszkedik az (a) fenékkarimához. Midőn a kályha fölső részét képező (B) szekrény a (b) csukló körül a föltüntetett helyzetbe van csappanva, akkor a (H) diafragma az égési kamrát a kiillevegőtől elzárja. A (Gl) lángzócsőbe a (w) födéllel zárt (G3) hővezető cső van beszerelve. A (G3) cső (wl) lyukaszzásokkal és a (w2) diafragmával van ellátva, mely utóbbi előnyösen a (vl) huzamrés magasságában vagy ehhez közel van elrendezve. A (Gl G3) csövek között a gyűrűs (y) keverő kamra van kiképezve. Az (F) tartályt a béllámpáknál használt közönséges szénhydrogén-olajjal töltjük meg, mely az (X) bél által ismert módon fölszivatik. A kályha meggyújtása úgy történik, hogy a belet a föltüntetett magasságig fölcsavaroljuk és gyufa segélyével az (s3) j nyíláson át meggyújtjuk. Az olaj tökélete- ! sen égő és korom nélküli kis lángot szolgáltat, mely csakhamar fölhevíti a belső és külső (G3 Gl) lángzócsöveket. Mihelyt ezek eléggé nagy hőfokkal bírnak, a mi egy percznél rövidebb idő alatt bekövetkezik, a belet addig csavaroljuk lefelé, míg a láng el nem alszik. Ezután a belet újból addig csavaroljuk fölfelé, míg fölső vége a (v) fenékkel körülbelül egy magasságba nem jut. A belső és külső lángzócsövekben fölhalmozódott hő már most a bélben fölszálló olajat gázosítja, miközben a keletkezett gáz az (s2 wl) nyílásokon beáramló levegővel a keverő kamrában összekeverődik. Ezen gázkeverék a (vl) rés fölött lévő (tl) nyílásokon kiáramlik és a (g) nyíláson át gyufával meggyújtható. Azon levegő, mely a keverő kamrába a (wl) nyílásokon át áramlik be, a (q) csésze lyukasztásain a (q2) kamrán, az (ml) nyíláson vagy nyílásokon és az (m2) huzamkamrán át jut a belső lángzócsőbe. Az (s2) nyílásokon beáramló levegő a külső bélcső és a kiálló bél körül fölfelé áramlik a keverő kamrába. Ezenkívül az égéshez szükséges levegő még a lyukasztott (v) fenekén és a szomszédos (tl) lyukasztásokon át áramlik be, a mikor is ezen levegőnek egy része a (vl) huzamrésen áramlik ki, hogy a lángot fölfelé irányítsa. A mint tehát látható a lángzócsöveknek fölhevítése és a béllángnak a leírt módon való kioltása után a keveréknek elégése azon (tl) lángzónyílásoknál történik, melyek a (vl) huzamrés fölött fekszenek. A föltüntetett foganatosítási alaknál a gázkeveréknek egy része a (G3) csőnek a (w2) diafragma fölött lévő részébe jut és ebből a (Gl) cső fölső vége fölött lévő (wl) nyílásokon áramlik ki, melyek tehát szintén égési nyílások. Minthogy a bél csak a kályha meggyújtásánál ég és ekkor is csak elenyészően rövid ideig, következésképpen az egyszer beillesztett bél rendkívül hosszú ideig tart. Hogy a kályhának fűtő hatása a lehető legjobb legyen, a (vl) rés síkja fölötti | lángzónyílásoknál égő lángnak egész terje! delmében kéknek kell lennie, a mi a töké-