31133. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép
— 4 vonatkozólag megjegyezzük, hogy ha a fejés végzésére egyidejűleg négy fejőszerszám szolgál, a (12) csövek négyágú (39) kapcsolódarab útján csatlakoznak a (22) csőhöz (15. ábra), mely a nagyobb léptékben a 15. ábrán látható (23) nyomást kifejtő berendezéshez vezet. Eza(23)nyomást létesítő berendezés vitorlavászonból vagy más hasonló anyagból készül, (40) gummibéléssel van ellátva és egy (24) emelő alatt fekszik, mely a (43) csapágybak (42) csapjára van ágyazva és a (44) lemez útján hat a nyomást fejlesztő berendezésre-Az emelő szabad végén a (45) görgő van fölszerelve, a (43) csapágybak és az emelő között elhelyezett (46) rúgó pedig az emelőt a (25) excenter hatása ellen fölemelni törekszik. Ez a most jelzett (25) exczenter akként van alakítva (16. ábra), hogy az emelő által a nyomást fejlesztő berendezésre gyakorolt nyomás fokozatosan növekedjék, míg egy bizonyos maximális értéket el nem ér, ekkor egy ideig állandó maradjon, végül pedig annak következtében, hogy a görgőt az excenter elereszti, hirtelenül megkisebbedjék. Minthogy a nyomást fejlesztő berendezést az emelő ellapítja, a berendezésből a nyomófolyadék kiszorul és annyi ily folyadék jut a (22 és 12) csöveken a fejőszerszám fölső zsákjába, amennyi ennek működtetésére elégséges. A nyomófolyadék eme fölső zsákban mindaddig marad, míg az alsó zsák működését be nem fejezte, ennek megtörténte után a folyadék a nyomást fejlesztő berendezésre folyik vissza. A (14) nyomást fejlesztő berendezés a most leírttal mindenben megegyezik és a (13 és 11) csövön át a (15) emelő és (16) excenter befolyása alatt ugyauoly módon működteti a fejőszerszámok alsó zsákjait, mint az előbb leírt berendezés annak fölső zsákjait. A két excenter akként van alakítva és a (17) tengelyre fölékelve, hogy a nyomófolyadék először a fejőszerszám fölső, gyűrűalakú zsákjába jusson be és addig maradjon ebben, míg az alsó zsák a tögybimbóból a tejet ki nem nyomta. Hogy már most a fejőszerszámban uralkodó nyomást tetszés szerint szabályozhassuk, az 1. ábrán látható és a 18. ábrán nagyobb léptékbenábrázoltnyomásszabályozó lel alkalmazást. A két nyomást létesítő berendezés mindegyikéhez egy-egy ily szabályozó tartozik, melyek egymással teljesen megegyeznek. A következőkben példaképen a (23) berendezéshez tartozó szabályozót ismertetjük, mely egy eme berendezéssel a (28) cső útján kapcsolt és az (56) tartályban elhelyezett (47) tehermentesítő zsákból áll. Ez az (56) tartály egyrészt egy (57) manoineterrel, másrészt pedig egy (58) szivattyúval van összekötve, úgy hogy az (56) tartályba levegőt szivattyúzhatunk be. Mikor a (25) excenter a (23) nyomásfejlesztő berendezésre hatni kezd, a berendezésből a fejőszerszámba nyomott folyadék ennek zsákjait a tögybimbó ellenállása ellen mindaddig kiterjeszti, míg a nyomás a tehermentesítő zsákra ható nyomást le nem győzi. Ettől a pillanattól kezdve mindaddig, míg a (25) excenter egyáltalában hat, a nyomástlétesítő berendezésből kinyomott és a fejőszerszám zsákjainak fölfúvására nem szükséges folyadék a (48) tehermentesítő zsákba folyik vissza és ez a ráható külső nyomás miatt kiürül. A 19. ábrán a nyomásszabályozó egy más kiviteli alakja látható, melynél a (28) cső a (23) nyomást létesítő berendezéstől kiindulva az (59) tartályban elhelyezett (60) zsákba vezet. Eme (59) tartály egy hajlékony (61) cső útján a (62) tartállyal van összekötve, ez pedig a (64) csap körül forgatható (63) emelőre van ágyazva. A (62) tartály folyadékkal van tele, mely a (61) csövön jut az (59) tartályba és ezt részben kitölti, amennyiben az ebben levő levegőt összenyomja, minek megfelelően az (59) tartályban uralkodó nyomás attól függ, mily magasságban van a (62) tartály az (59) tartály fölött beállítva. Mint azt a 18. ábra alapján ismertettük, a nyomást fejlesztő berendezésből a folyadék ama pillanattól kezdve, melyben a (23) nyomástfejlesztőberendezésben uralkodó nyomás az (59) tartályban uralkodónál nagyobb lesz,
