31125. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

- 5 az ív a lámpa normális működése közben áll, több-kevesebb szilárd anyag rakódik le, mely rendesen, kiváltképen hideg állapot­ban, nem vezető. Némely esetben a (40) elektróda vezetőképessége hideg állapot­ban egészen csekély. Az alkalmazott szer­kezet az elektródák közötti érintkezést és a (21) vörösréz elektróda érintkezési fölüle­tének tisztántartását biztosítja. Az által, hogy a (19 és 20) nyílások szé­lei lehetőleg közel állanak a (21) elektródá­hoz, vagy hogy kaparókat alkalmazunk, az elektróda a (28) elektromágnesek gerjeszté­sénél, valamint ennek megszűntével végbe­menő elforgása közben önműködően tisz­títtatik. Midőn, mint a föltüntetett szerkezetnél, a (61) elektróda a körív középpontja körül forog, a legalsó pont helyzete az ív forgása közben nem változik meg. Ha azonban a (21) elektróda excentrikusan van ágyazva, az elektróda forgása közben legalsó pontja emelkedik és sülyed. Némely esetben a (21) elektróda excentrikus ágyazása kívánatos, hogy a (40) elektródát ne kelljen minden utántolási műveletnél az ív normális hosszá­val egyenlő távolsággal elmozgatni. A (3, 8 és 12) csövek aránylag hosszú kürtőt képeznek, mely a lámpa gerinczét képezi, a mely a lámpa egész szerkezetét hordja, Mivel a (21) elektróda a kürtő alsó végében van elhelyezve és az ív a kürtő tengelyével egy vonalba esik, igen jelenté­keny légáram keletkezik, mely a (40) elek­tróda égéstermékeinek legnagyobb részét a kürtőbe húzza és a (4) nyílásokon át a (2) süvegbe szállítja. Azon légmennyiség, mely a megfelelő elektródafogyasztáshoz, az égés­termékek kellő megritkításához és a kellő légáramlás létesítéséhez szükséges, a (85) nyíláson, a (83) golyó, (82) süveg és (84-) födő közötti résen át jut a lámpába. E nyí­lások módosításával természetesen a lég­mennyiség szabályozható. A légáram szerepe igen fontos, a meny­nyiben az ív működését egyenletessé teszi és centralizáló hatással van reá. Az alkal­mazott szerkezet a lámpa adott méreténél a lehető legnagyobb légáramot létesíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ívlámpa, jellemezve a lámpa gerinczét képező, az ív magasságáig le­nyúló kürtő által, melynek hossztenge­lyében, alsó nyílása alatt van a fogyó elektróda és a kürtőnek alsó végén vagy ennek közelében alkalmazott kivágáson áthaladó szalag, tárcsa vagy ívalakú, jó vezető anyagból álló, nem fogyó elek­tróda által. 2. Az 1. alatt igényelt ívlámpa foganatosí­tási alakja, jellemezve az által, hogy a lámpaszerkezet részei a gerinczet ké­pező kürtő külső oldalára vannak sze­relve. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt ívlámpa foga­natosítási alakja, jellemezve egy cen­trikusán vagy excentrikusan forgatha­tóan ágyazott szegmens vagy ívalakú jó vezetőből, pl. fémből álló, nem fogyó elektróda által, mely a fogyó elektróda emelésére szolgáló elektromágnes fegy­verzetével van összekötve, úgy hogy az elektródák összeérintése és szétválasz­tása alkalmával az ívalakú elektróda elforgattatik, azon czélból, hogy az in­dítás és üzem alkalmával más helyeken képződjék az ív. (2 rajzlap melléklettel.) RhLUI RiUviHTTAmtiQ HTOMOÍJ4 BUDAPB8T8M

Next

/
Oldalképek
Tartalom