31121. lajstromszámú szabadalom • Nagy kompresszióval dolgozó explóziós gép

vezethető és olyan géppé tehető, mely a gázkeverék magas fokú komprimálásának és a lehető legnagyobb hőfok mellett a lehető legkisebb térben történő elégésének elvét gyakorlati és gazdaságos alakban meg­valósítani képes, hogy ily módon a lehető legtökéletesebb elégést a lehető legcseké­lyebb melegveszteséggel párosítsa. Bejelentők továbbá azt vélik, hogy ők az elsők, kik váltakozva ide-oda mozgó olyan dugattyúkat alkalmaznak, melyek a gáz­keveréket teljesen elzárt kamrákban, telje­sen biztos rugalmas ütköző hatással, kom­primálják és hogy ők az elsők, kik lehetővé tették, hogy egy kőzetfúrót mindkét irány­ban jelentékeny erővel mozgathassunk, úgy hogy annak megakadása a fúrólyukban telje­sen ki van zárva. Másrészt pedig ily módon egy rendkívül egyszerű és gyakorlati köve­telményeknek minden tekintetben teljesen megfelelő kőzetfúrógépet hoztak bejelentők létre. A gép egy kiviteli alakja, mely kivitelre és használatra a legalkalmasabb egyikének tekinthető, a XXVI. és XXVII. ábrákon van bemutatva. E szerkezetnél a gázkeverék explozióját egy lengő mozgást végző (70) mágnes és egy folytonosan szikrákat fej­lesztő és az áramot megszakító (71) szikra­képző készülék idézi elő. (72) egy kart jelöl, mely a (73) armatúra-tengelyre van erősítve, míg a (74)-gyel egy csiga van jelölve, mely a dugattyúrúdon van elrendezve és a (72) armatura-kart működtetni van hivatva. (75) spirálrúgókat jelöl, melyek (77) rudakra van­nak helyezve, mi mellett e rudak laza (81) hüvelyeken mennek keresztül, hogy a szikra­képző készülék (78) karjait rugalmasan tartsák. Ezen (78) karok váltakozva kon­taktust létesítő helyzetbe jutnak a szerint, a mint (77) rudakat a (74) csiga ide-oda mozgatja. A (76) főrúgók az armatúra azon czélból való működtetésére szolgálnak, hogy az elektromos impulzust küldjön a mágnes­ből a (79) konduktoron keresztül az épen kontaktusban lévő szikraképző elszigetelt (80) csapjaihoz. Ha a csiga lecsúszik a (72) karról, a (76 főrúgó a rudakat azonnal visszamozgatja a középállásába, miáltal az elektromágnes tekervényeit áram járja át és egyszersmind a rúd (82) nyúlványa köz­vetítésénél, mely hirtelen a (78) karral jön érintkezésbe, a kontaktus megszűnése kö­vetkezik be, úgy hogy szikranyaláb ugrik át az explozió-kamrában lévő (83) pólusok közt. (85 és 86) rúgóhatás alatt álló orrokat jelölnek, melyek a (77) rudakon vannak el­rendezve, (87) pedig a mótor testén elren­dezett és a főrúgó számára szolgáló ütkö­zőket jelöli. Az exploziókamrák czélszerüen (84) csapokkal vannak fölszerelve, úgy hogy a gép alkalmával a kompressziót csökken­teni és ennek megfelelően a dugattyú több­szöri, kevéssé gátolt ide-oda mozgatásával a kamrákba és csatornákba gázkeveréket beszívni lehet. Mihelyt ez megtörtént, a dugattyút a löket középpontjára állítjuk, a csapokat elzárjuk és a dugattyúnak olyan erős ide-oda mozgást, illetőleg lökést adunk, hogy a gázkeveréknek a gyújtókészűlék köz­vetítésével való meggyújtásához szükséges kompresszió bekövetkezzék, mire a gép ma­gától tovább működik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Exploziós gép, mely szabadon mozgó és önmagukat kiegyensúlyozó dugattyúkkal bír, mely utóbbiak váltakozva történő ide-oda mozgatásuk czéljából egymással szilárdan össze vannak kötve, az által* jellemezve, hogy az explozibilis gáz­keverék kompressziója önműködően és a magától való meggyúláshoz szükséges fokig, sőt azon túl növekedve, megy végbe, miáltal lehetővé van téve, hogy a gép megindításánál szükséges gyújtó­készűlékek a megindítás után kikapcsol­tassanak. 2. Az 1. pontban igényelt exploziós gép egy kiviteli alakja, jellemezve a külső du­gattyúvégek és az ezekkel szemközt fekvő hengerfenekek olyan alakban való kiképzése által, hogy a dugattyúk olyan­kor, midőn köztük a hengerfenekek közt nincs gáz, az úgynevezett ártalmas tér tökéletes megszüntetése czéljából köz­vetlenül a hengerfenekekig mozoghas­sanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom