31121. lajstromszámú szabadalom • Nagy kompresszióval dolgozó explóziós gép
— 6 — föl nem tüntetett módon történhetik; a (9, 6 és 7) alkatrészek ide-oda mozgása (IV. ábra) elegendő arra, hogy a kenőanyag kellően szétoszlattassék és hogy a kenőanyagfogyasztás gazdaságosan alakuljon. Az (53) kilincs két különböző kiviteli alakban van bemutatva. (56) egy szánt jelöl, míg (55) a hozzá tartozó vezetéket, mi mellett az (57) csavarorsó a mótor testének a szén vezetékével való összekapcsolására szolgál. Az (57) csavarorsó forgatásával a (9) vagy (26) erőátviteli elemet a működtetendő, illetőleg megmunkálandó tárgyhoz közelebb vagy ettől távolabb lehet állítani, hogy ily módou az ütés hatásos lökethosszát, illetőleg az ütés erősségét szabályozni lehessen. Kísérlet útján megállapíttatott, hogy az explózió erőssége nagy mértékben függ az explozív gázkeverék kompressziójának fokától és hogy ennélfogva a gépet tetemesebb erővel és hatásosabban lehet működtetni, ha a gépet kezelő egyénnek sikerül elérni, hogy a dugattyú a lehető legnagyobb lökethosszal járjon, másrészt azonban ne sokáig, azaz az ütő löketnek, vagyis munkalöketnek ne nagy részében járjon üresen. Az elektromos gyújtókészűlék igen különböző módon szerkeszthető. A IV. ábrán, pl. (31 és 32) kontaktus-lemezek vannak elrendezve, melyek az illető dugattyúkkal jönnek érintkezésbe. Az elektromos gyújtás helyett izzás útján működő gyújtás is alkalmazható, mikor is a megfelelő gyújtókészűlék, pl. (60)-nál lehet elrendezve (I., III. és VI. ábrák). A géptokon vagy valamely más alkalmas helyen egy elpárologtató edény lehet elrendezve, a mint ez pl. az I. és XIII. ábrákon (61)-nél látható. Czélszerű a gyújtószerkezetet az egész löket alatt hatásra képes helyzetben tartani, hogy a gyújtást a gép megindulása alkalmával úgy a kezdeti gyengébb, mint a későbbi erősebb kompressziónál is eszközölni lehessen. A (62) csővezeték hideg víz bevezetésére szolgál, ha a mótor hűtése válnék szükségessé, vagy kívánatossá. A (96 és 97 ) rudak (XXII. ábra) az egymás mellett párhuzamosan elrendezett hengereket az ide-oda lengő (98 ) emeltyűvel kötik össze, mely viszont egy (99 ) rúd közvetítésével a gép munkájának átvitelére szolgál. A gép ezen kiviteli alakjánál a (30) kontaktus-lemez a (98 ) lengő emeltyűn lehet elrendezve, hogy a (31, 32) kontaktus-lemezek közvetítésével az áramzárások létesíttessenek. A gyújtószerkezet egyéb berendezése hasonló lehet ahoz, mely a máiismertetett ábrákkal kapcsolatban föntebb leíratott. A (49) indító emeltyű, melynek segélyével a gép megindítása történik, itt a kétkarú (98 ) emeltyű lehet elrendezve. Hogy a gépet mozgásba hozzuk, semmi mást nem kell tenni, mint a dugattyúkat a (49) emeltyű vagy az (a) hüvely segélyével néhányszor meglehetős erővel ide-oda mozgatni, hogy a szükséges gázkeverék beszívassék és a gyújtás történjék, mire a gép már magától tovább mozog és a sebesség és az erőkifejtés rögtön maximális értékét éri el. A gép ép oly hirtelen meg is áll, mint a mily gyorsan megindul, mely czélra nem kell egyebet tenni, mint a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló szelepet elzárni. A (30, 31 és 32) kontaktus-lemezek szándékosan vannak igen hosszúra szabva, hogy a löket azon egész részében, melyben egyáltalában már kompresszió lép föl, gyújtást lehessen létesíteni és ennek megfelelően a gépet változó lökethosszal is lehessen járatni. Miután a dugattyúk teljesen szabadon mozognak és az adott irányban mindaddig futnak, míg a komprimált keverék azt föl nem tartja, ezért azon időpont, melyben a gyújtás bekövetkezik, ha a gazdaságosságszempontját figyelmen kívül hagyjuk, teljesen lényegtelen, mert a kompresszió még a gyújtás után is, illetőleg a gyújtószikrák keletkezése után is folytatódik mindaddig, míg a dugattyú tényleg nyugalomba jön, mire rögtön az explózió történik. Miután a dugattyú teljesen szabadon mozog és bármelyik ponton megkezdheti visszafelé mozgását, ennélfogva az úgynevezett időelőtti gyújtás e motornál semmi szerepet nem játszik.
