31120. lajstromszámú szabadalom • Újítások ekéken

— 2 — rélyok. A gyom visszatartása azért is fon- i tos, mert az ekének biztosabb vezetése j czéljából az (a2) rész szabad végén egy | második, (a6) segédtalp is van alkalmazva, tehát az eketestben egy zárt üreg képző­dik, mely a gyom összegyűjtésére különösen alkalmas. Az (f) főeketalpat egy mellső vé­gén a 7. ábrán látható módon kihegyezett laposvas képezi, melynek hátsó végén az (al) rész lépcsőszerűen levágott végével kapcsolódó (fl) kiugrása van és mely csa­varkötés útján van az ekefej (al) részével összekötve. Az (a) ekefej (g) kormánylapja egyrészt a szabad élére fölszögecselt (gl) pánt útján, másrészt pedig a gerendelyhez csatlakozó és a 9. és 10. ábrán látható rögtörőt is vi­selő (g2) rúd útján van merevítve. A rög­törőt két (hl h2) szárnyaskerék képezi, me­lyek egymással a (h3) hüvely útján vannak összekötve és ennek segélyével egy a (g) kormánylemez és ennek (g2) merevítő rúdja közé beszögecselt, megfelelően lehajlított (h) csapra ágyazva. A (h) csap a menet­iránnyal oly szöget képez, hogy a (g) kor­mánylemez által megfordított barázdaszelet a (hl h2) kerekekre esve ezeket forgassa és így a kerekek által fölapróztassék. A mondottakból kitűnik, hogy a leírt eke rendkívül jól van merevítve és ezért igen tartós, továbbá, hogy az teljesen biztosan van a talajban vezetve és hogy a barázda­szeletet jól porhanyítja, a rögtörő pedig munka közben nagyobb ellenállást nem okoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás ekéken, az által jellemezve, hogy a gerendelyt képező két (b b) laposvas — melyet az ekét a taligával összekötő (d) rúd, a laposvasak közé befogott (a) ekefej és az ekeszarv (c) nyújtványa tart egymástól a kellő távolságban, mellső végén akként van meghajlítva, hogy két a gerendelyre merőleges, víz­szintes (bl) kar képződjék, melyre az igás állat befogására szolgáló (e) ke­resztrúd van fölszögecselve és me­lyeknek (b2) toldatai a keresztrudat rög­zítő szögecseket tehermentesítik. 2. Az 1. alatt védett újítással kapcsolatban az az újítás, hogy az ekefej a geren­delyhez viszonyítva, az ekeszarvnak az (a) ekefej eketalp tartójához csatlakozó (c) nyújtványa által van merevítve. 3. Az 1. és 2. alatt védett újítással kap­csolatban egy ekefej, az által jellemezve, hogy az ekefejnek az ekevas fölerősíté­sére szolgáló (a2) részének szabad vé­géhez az (a6) segédeketalp csatlakozik, a főeketalpat pedig az (al) eketalptartón kiválthatóan fölszerelt, megfelelő (fl) ütközőszerkezettel ellátott (f) laposvas képezi. 4. A 3. alatt védett ekefej egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az eke­vas fölerősítésére szolgáló rész a főeke­talp fölerősítésére szolgáló résszel szem­ben egy görbített (a3) kar és egy (a4) lemez útján van merevítve, mely lemez az (aö) karélyokkal együtt a gyomot az ekefej belsejétől visszatartja. 5. A 3. és 4. alatt védett ekefejnél a kor­mánylemez merevítése, az által jelle­mezve, hogy a (g) kormánylemez szabad élére egy (gl) pánt van fölszerelve. 6. A 3— 5. alatt védett ekefejnél egy rög­törő, az által jellemezve, hogy a (g) kormánylemez hátsó fölső részén a kor­mánylemezt a (b) gerendellyel összekötő (g2) merevítő és a kormánylemez közé egy (h) csap van beszögecselve, melyre egy hüvely útján egymással összekötött két (hl h2) szárnyaskerék van fölhúzva és mely az eke mozgásirányával oly szöget képez, hogy a kormánylemez által megfordított barázdaszelet a szárnyas­kereket forgásnak indítsa. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAfi RÉSZVÉN TÁRSASÁG NYOUOAJA BUOAPtUTfc*

Next

/
Oldalképek
Tartalom