31117. lajstromszámú szabadalom • Hengermű varrat nélküli csövek és hasonlók kihengerlésére
vonórudak a (b) állványba ágj ázott (f) emelőkkel kötnek össze. Az (f) emelők az (a) lengő hengerekkel, vagy ezek hajtó forgattyúival, korongjaival stb. (g) hajtórudak útján vannak összekötve, a mozgató tagokkal főleg abban az esetben, melyben a lengő hengerek nem körszelet, hanem körkeresztmetszetűek. A (d) keresztfej a (h) csavarorsó csavarházát képezi, melynek mellső végén a (k) munkadarab fölhúzására szolgáló (i) mag van kiképezve. A (h) csavarorsó másik (m) vége négyoldalú, eme rész az üreges (o) korong (n) agyában alkalmazott perselyben van vezetve, mely korong egy benne elhelyezett rúgó útján a (p) fogaskerékkel van kapcsolva. A fogaskereket valamely alkalmas módon forgatjuk. A leirt berendezés működési módja a következő. A (p) fogaskerék hatása alatt a (h) tengely és az (i) mag a (d) keresztfejben eltolódik, míg a hengerek a (k) munkadarabot meg nem foghatják. Ha már most a hengerek ismert módon lengésnek indulnak, a velük kapcsolt (d) keresztfej eme mozgásban ugyancsak részt vesz. Mikor a hengerek jobbfelé lengeuek ki, a munkadarabtartó ugyancsak jobbfelé leng ki, a hengerek ellenkező kilengésénél pedig a munkadarabtartó is ellentétesen leng ki. A munkadarab eltolódását a lengések után a (p) kerék kisebb-nagyobb elfordulása idézi elő. Ez által ugyanis nemcsak a (h) tengely tolódik el bizonyos mértékben a (d) keresztfejben, hanem a varratképződést meggátló elfordulást is végez. Hogy a munkadarab a magon minden irány felé végezhessen egy bizonyos elmozdulást, a (k) munkadarab és (r) gyűrű között a rajz szerint egy (s) rúgót is el lehet helyezni-A hengerek a munkadarabot a magról le nem húzhatják, mert a mag a hengerek mozgását lényegében követi. A leírt berendezés nemcsak akkor alkalmazható, mikor üreges testeket mag alkalmazásával henge-. relünk ki, hanem akkor is, mikor a munkadarabok nincsenek magra húzva. A leírt hengerműnél a hengerek természetesen meglehetősen nehezek, ezért gyors munkánál a tömegnyomatékok is nagyok. Ennek következtében a holtpontokban a mozgásirány megváltozásánál tetemes ütések és lökések lépnek föl és az ágyazó és hajtószerkezetek nagy mértékben avulnak. A lökések és ütések azonban a munkadarabot is kedvezőtlenül befolyásolják, mert ezt ideoda lökik, úgy hog}7 ez a szabályosnál nagyobb előremozgást is végezhet, minek következtében megmunkálása egyenetlenül történik. Eme hátrányok elkerülésére a hengereken rugalmas tagokat, rugókat, légpárnákat stb. lehet alkalmazni, melyek a hengerekkel akként vannak összekötve, hogy ezek kilengésénél megfeszülnek. Eme berendezés elve a 3. és 4. ábrán látható, melyen egyrészt az (a) hengereken, másrészt ezek (1) állványán (q) rúgók vannak megerősítve. A megrajzolt kiviteli alaknál a rúgók nem közvetlenül a hengerekkel, hanem ezek tengelyére ékelt (t) forgattyúkkal vannak összekötve. A rúgók a hengereket állandóan a középállásukban törekszenek tartani. Mikor a hengerek az egyik vagy másik irány felé kitérnek, a rúgok megfeszülnek és ütközők vagy erőt tározó berendezések gyanánt szerepelnek. Magától érthető, hogy a rúgókat másként is elhelyezhetnék és hogy azokat más szerkezetek, pld. légpárnák is helyettesíthetnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hengermű varratnélkül csövek és hasonlók kihengerelésére, melynek kaliberes lengő hengerei vannak, azáltal jellemezve, hogy a (h, i) munkadarabtartó hengerlés közben a hengerek lengéséhez hasonló, vagy ezzel megegyező mozgást végez. 2. Az 1. alatt védett hengermű egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (h, i) munkadarabtartó akként van a hengerekkel vagy ezek hajtóművével összekötve, hogy a munkadarab kényszermozgásszerűen végezzen a hengerek lengéséhez hasonló, vagy ezzel megegyező mozgást. 3. Az 1. alatt védett hengermű egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a munkadarabot tartó csavarmenetes (h) tengely