31102. lajstromszámú szabadalom • Többszörös akcziós turbina

— 3 — 14—21. ábrák a futókerék előállítását ábrázolják, és pedig a 14. ábra egy koszorús futókerék keresztmetszetét tünteti föl, a 15. ábra egyes lapátokból álló kétkoszorús futókerék ugyanolyan metszete, a 16. ábra kettős lapáttal fölszerelt futókeréknek ugyanolyan metszete, a 17. és 18. ábrák a kész lapátkoszorúnak függélyes metszetei, a 19. és 20. ábrák azon fémrudak keresztmetszeteit tüntetik föl, melyekből a lapátok előállíttatnak, a 21. és 22. ábrák az elhelyezésre kész lapátok nézetei, a 23—25. ábrák az önműködő szabályozó berendezést tüntetik föl, és pedig a 23. ábrában a szabályozó alaprajzban látható, míg a 24. ábra előlnézet és függélyes metszet, a 25. ábra pedig oldalnézet. A turbinát a következőképen állítjuk elő : A turbinaszekrény, mint az 1., 2. és 3. ábrából látható, lényegileg két gyürűalakú csatornából, a (b) csőtoldattal ellátott (a) bevezető csatornából és a (d) csőtoldattal ellátott (c) kivezető csatornából, valamint az oldalsó (e) köpenyfalból áll. Ez (f) födél, mely a turbinaszekrényt a másik oldalról zárja el, egyidejűleg a (g) fúvókák elhelyezésre szolgál, melyek vagy közvetlenül beöntetnek, vagy gyűrüalakbsn képeztetnek ki és (h) födőgyűrűkkel vagy az (i) födelekkel oldalt lefödetnek. A turbinalengelynek két oldalt való ágyazására két külön (k) homloklemez szolgál, melyek a turbinaszekrény két oldalán vannak megerősítve. A két csapágy természetes hűtése czéljából, a kisugárzó meleget két oldalt a csapágyaktól az (1) bádogfalak segítségével alkotott légszigetelő terek útján lehetőség szerint távol tartjuk, míg a csapágyhomloklemezek több helyen (m) nyílásokkal vannak ellátva, melyeken át a küllevegő keringhet. A fúvókák a futókeréken kívül és belül úgy vannak elrendezve, hogy a külső és belső fúvókák között gyűrűalakú (n) tér keletkezik, melybe az (o) lapátkoszorú vagy lapátkoszorúk némi hézaggal belenyúlnak. A hajtóközegnek a futókerékhez való vezetése, amint az 1. ábrában látható, két % vagy több egymással szemben fekvő (p) beömlési fúvóka útján történik, melyeknek mindegyike a bevezető csatornával áll összeköttetésben és ezen csavarok útján van megerősítve. A hajtóközeg kilépése szintén két vagy több helyen megy végbe a közös (c) kivezető csatornában elrendezett (q) nyílásokon át. A (p) beömlési fúvókák egyszerűbb és pontosabb előállítás czéljából az 5—9. ábrákban látható módon készülnek. A tulajdonképeni fúvóka külön (r) testből áll, mely a jelen esetben csonka kúpalakú és jó tömítés czéljából az (s) összekötő toldatba van sajtolva. A (t) beömlési csatorna az (r) hüvelyben az egyik oldal felé nyitva van elrendezve, vagyis az oldalfal el van hagyva és a szilárd (u) pont körül mozgatható (v) szabályozó nyelvvel van helyettesítve. A (v) szabályozó nyelv a két oldalán ékalakú (w) közdarab révén a forgatható (x) bütyökkel áll összeköttetésben. A (v) szabályozó nyelv nyitását a hajtóközeg maga végzi, amennyire azt a visszafelé forgatott (x) bütyök megengedi, míg a bütyöknek ellenkező irányban való forgatása által a nyelv zárását foganatosítjuk. Az (u) forgáspontok úgy rendeztetnek el, hogy a keresztmetszetek belül és kívül arányosan változnak, tehát a hajtóközeg minden ütközésuél oly sebességgel dolgozik, mely a beömlési fúvóka előtt uralkodó teljes nyomásnak megfelel. Az 5. ábrában a beömlési fúvóka olyan foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a (v) szabályozó nyelv forgási pontját magának a nyelvnek egy gyöngített, rugalmas (u) része képezi. Az illető gyöngített hely úgy méretezhető, hogy a nyelv bizonyos nyomáscsökkenésnél önmagától záródik, illetve a gép megindításnál csak bizonyos nyomásnál nyílik, úgy hogy a nyelv állítása csak csekély erőt igényel. A 6. ábra olyan foganatosítási alakot