31091. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fáradt gőz kondenzálására

— 2 — készülékbe jut, mely, mint föntebb említve volt, ezen gőz hőiuérsékének a csöppfolyó" sodási ponttal szomszédos hőmérsékig való leszállítására szolgál, mely czélból a (d) készüléken hideg víz áramlik keresztül szabályozható mennyiségben. Az ily módon lehűtött gőzt a kettős működésű (e) szivatt\ ú szívja ki, melyet a gép dugattyúja vagy más alkalmas berendezés hajt. Az (e) szivattyú föladata abban áll, hogy a (c) gép dugatytyúja mögött légüres teret létesítsen és kellően összesűrítse azon gőzt, melyet csöppfolyósírás czéljából kiszívott. A folyékony állapotba való visszatérés folytán a gőzzé alakulás alkalmával rejtve maradt hő ezen víznek adatik át, mely magas hőfokkal vezethető vissza a gőzfejlesztőbe. Ezen berendezés túlhevített gőzzel dolgozó gépeknél alkalmazható előnyösen. A 2. ábrán föltüntetett (e) szivattyú a víz visszanyomására szolgál, mely rendszerint némi gőzzel, vagy pedig igen finom csöppek vagy hólyagok alakjában elosztott vízzel van keverve. Ezen kevés gőz a szivattyú működésére nézve még előnyös is, a menynyiben a dugattyúnak a folyadékra gyakorolt ütését gyöngíti. Az (e) szivattyú az (1) hengerből áll, melyben a (2) dugattyú mozog, a hol ez utóbbi két (3) szeleppel van ellátva. A henger kettős (4) fenékkel bír, melyben szintén két (5) szelep foglal helyet. A kettős fenék mögött fekszik a (6) kamra, melyből a kondenzált gőz a dugattyú által kiszoríttatik. A beszívás a (7) csövön kereresztül, a víznyomás pedig a (8) csövön keresztül történik. A dugattyú hátlapja mögötti tér egy (9) csövön keresztül egy (10) elosztó szerkezettel áll összeköttetésben, mely tolattyú módjára mozgattatik s czélja abban áll. hogy a dugattyú mögé csekély mennyiségű telített gőzt juttasson, mely a kipuffogási helyről, vagy magából a gőzfejlesztőből vétetik. A dugattyú alá bocsátott gőz az ütéseket gyöngíti, a mennyiben megakadályozza, hogy azon esetben, midőn csak kiszorítandó víz van jelen, a dugattyú a folyadékhoz ütközzék, mielőtt a szelepek tehetetlenségük következtében megnyílhattak volna. A 3. ábrán látható módosításnál az (e) szivattyú által összesűrített s ennek következtében teljesen vagy részben kondenzálódott gőz az (f) csövön keresztül egy (g) hőkicserélő készülékbe vezettetik, melyben kondenzálása befejeződik s hőtartalmát leadja. A kondenzált és teljesen lehűtött gőz ezen készülékből a (h) csövön távozik. Azon víz, metynek a fáradt gőz hőtartalmát átadja, az (i) csövön érkezik az első (d) hőkicserélő készülékbe. Ezen víz térfogata és sebessége oly módon van megszabva, hogy a fáradt gőz ezen készülékből való távozása alkalmával, csöppfolyósodási hőmérsékével szomszédos hőmérsékkel bírjon, a mint ez már föntebb ki volt fejtve. A fáradt gőz hőtartalmának egy részét ily módon átvett víz most a (j) csövön keresztül egy másik (g) hőkicserélő készülékbe vezettetik, melyben azon kalóriákat is átveszi, melyeket az (e) nyomó szivattyúból távozó gőz még tartalmaz. A (g) hőkicserélő készülékből távozó víz, melynek hőmérséke a gépből távozó gőz hőinérsékével majdnem egyenlő, a (k) csövön keresztül vezettetik vissza a gőzfejlesztőbe. Ezen berendezés következtében a fáradt gőzben lévő kalóriák legnagyobb része, valamint rejtett hője csekély mennyiségű folyadéknak adatott át, mely tehát a generátor táplálására igen előnyösen használható föl. A mellett ezen berendezés úgy telített, mint túlhevített gőz esetében is alkalmazható. Az ismertetett kondenzáló berendezésnél a szivattyú mozgatására szükséges munka igen csekély azon nyereséghez viszonyítva, mely a kalóriák visszanyeréséből ered, a mennyiben ezen kalóriák a ritkított gőznek nyomás alatt egyszerű módon eszközölhető kondenzálása következtében könnyen visszakaphatók. Azonkívül ezen munkafogyasztás a gőz összenyomásának pillanatában hővé alakul át s ezen hő ismét a generátorba