31082. lajstromszámú szabadalom • Forgógőzgép

2 forgattyúkorongnak a vezeték felé fordult oldalán, mint a vezeték belső élei és a (h) forgattyúcsapoknál tömítések lehetnek al­kalmazva. Az (1) korong eme fölülete jól le van esztergályozva és csiszolva, és nagy nyomás alatt szorul a (d) vezeték kiálló (dl) karimájára. Az (1) korongot akkorára méretezhetjük, hogy az az összes vezeté­keket minden helyzeténél födje. A rajzon ezt a korongot valamivel kisebbre rajzol­tuk és ennek megfelelően gőzzáró (k) föde­let alkalmaztuk. A födél belső oldala a for­gattyúkorong síkjába esik. Hogy a (h) forgattyúcsapok a vezetékek belső oldalára gőzzáróan feküdjenek rá, a nélkül, hogy ennek következtében feszültsé­gek lépjenek föl, a forgattyúcsapon (q) ru­gós gyűrűk vannak alkalmazva. Eme rugók valamivel nagyobbak, mint a vezetékek, mi­nek következtében azokat a vezetékekbe való bevezetésüknél némileg össze kell nyomni. A (q) gyűrűk fölöslegessé teszik a túlságos pontos megmunkálást, ha a (h) for­gattyú csapokat kisebb átmérővel képezzük ki, mint a gyűrűket, úgy hogy ezek rugal­mas összenyomódást szenvedhessenek. Ennek következtében a gyűrűk a vezetékek irá­nyában beállhatnak, ha ezek nem állaná­nak pontosan a forgattyúcsappal szemben. A 3., 4. és 5. ábra egy módosítást mutat be, mely ebben a tekintetben biztosabb. (b) a hengerkerék. Az (f) dugattyúnak a (d) vezeték felé fordult oldalán, a két szem­ben fekvő oldalán ellapított (t) hüvely fek­szik, mely ellapulásával a (d) vezeték belső élei közé illik. A hüvelynek a jelzett belső éllel szemben egy (t) karimája vau, mely két oldalt a vezeték hosszanti irányában nyúlik ki. A karima elősegíti a tömítést, azonban még ama fontosabb czél szolgála­tában is áll, hogy a hüvelyt a (d) vezeté­kek keresztezési helyén tovavezesse, hol minden vezeték meg van szakítva, A (tl) karima hosszát "tehát akként szabjuk meg, hogy mielőtt az egyik végén a vezetéknek a keresztezési hely egyik oldalán fekvő ré­szét elhagyta, másik végével a vezeték ke­resztezési helye másik oldalán lévő részébe belépett. Ily módon ki van zárva, hogy a kereszteződési helyen átmenő hüvely löke­teket gyakoroljon. Az (t) dugattyúnak a (d) vezetékkel szemben fevő oldalán megfelelő vezetékben egy (v) koczka foglal helyet. Ez a koczka képezi a (t) hüvely és az (f) dugattyún átmenő (h) forgattyúcsap ágya­zását. Ha a gép előállításánál a munka nem volt elég pontos, az (f) dugattyúban lévő kivágás nagysága miatt a koczka a dugaty­tyúban oldalirányban némileg el is tolód­hatik, ép úgy a csap is eltolódhatik a hü­velyben, minthogy a csap átmérője a hüve­lyénél jóval kisebb. A gőzbevezetésre a (b) hengerkerékhez viszonyítva, nyugalomba lévő (x) gyűrű­tolattyú szolgál, mely az 1. ábrán látható módon közlekedik a hengerkerék gőzcsa­tornáival. A hengerkeréknek magától érthetően nem kell forognia, hanem az (1) kerék egy a hengerkerék központjával egybeeső agy­gyal bíró karra is lehet szerelve. A motort ezenkívül előnyösen lehet szivattyú gyanánt is használni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzgép forgódugattyúval ós két, egye­nessé degeneráló hypocyklois módjára egymásba fogódzó kerékkel, az által jellemezve, hogy a külső kereket több, egymást egy pontban keresztező henger képezi, melyekben a keresztezési ponton áthaladó, ide-oda mozgó dugattyúk van­nak vezetve, míg a kisebb kerék for­gattyúkorong gyanánt van kiképezve és forgattyúcsapjai a hengerek dugattyúi­val összekötve. 2. Az 1. alatt védett forgó gőzgépnél egy berendezés, az által jellemezve, hogy az egyes (f) dugattyúkkal összekötött (h) forgattyúcsapok a hengerek egy-egy (d) hosszanti vezetékében mozognak, mely (d) vezetékeket egy korong tömíti, míg a (h) forgattyúcsapok körül egy-egy ru­galmas (c) tömítő gyűrű van fölhúzva, hogy a hosszúkás (d) vezeték éleit tömítse. 3. A 2. alatt védett berendezés egy kivi­teli alakja, az által jellemezve, hogy mindegyik (f) dugattyúval egy-egy, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom