31061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok sűrítésére és szétválasztására

Megjelent 1904. évi szeptember lió 16-án. MAGY. KIR. SZABADALMIB

B^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ( B1061. szám. XXI/c. OSZTÁLY. •"••"itn^YR^-MM NIIWIM MII R-^ TM "nrmwi in win iS •••••••••••••MMSWMMMBSÍ^M MNYRRR" • I !• N IM •—IIWMI—•• Eljárás gázok sűrítésére és szétválasztására. MIX CONRAD TERMÉSZETTUDÓS BERLINBEN. Pótszabadalom a 26037. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1903 julius hó 20-ika. Elsőbbsége 1896 április 10-töl kezdődik. Mivel a 26,037. sz. szabadalom szeriüti eljárásnál a gázkeverék egyes alkatrészeinek szétválasztásáról nincs gondoskodva, ennélfogva az eljárás folyamán csakhamar üzemzavarnak kell föllépnie, amennyiben az aránylag magas fagyponttal bíró alkatrészek már az ellenáram-készűlék vezetékének belsejében megszilárdulnak és azt eltömik. Ezen hátrány még a közönséges levegő csöppfolyósításánál is mutatkozott, ámbár ennek magas fagyponttal bíró állandó alkatrészei, nevezetesen a vízgőz és szénsav csak csekély mennyiségben fordulnak elő a levegőben. A jelenleg általánosabban ismert csöppfolyósítási eljárások tartós üzemképessége tehát csak akkor állhat fönn, ha csupán egyféle gázfaj vagy pedig oly gázkeverék dolgoztatik fel, melynek legmagasabb fagyponttal bíró alkatrésze még nem szilárdul meg, ha a gázkeverék hőmérséke már a legnehezebben sűríthető alkatrész folyósodási pontjára sülyedt. Jelen találmány czélja ezen és egyéb hátrányoknak azáltal való kiküszöbölésében áll, hogy a gázkeveréknek magasabb hőmérsékeknél csöppfolyósodó és megszilárduló alkatrészeit egymástól elkülönítve, külön gyűjtőedényekben, folyadékok vagy szilárd testek alakjában engedjük lecsapódni, anélkül, hogy a gázalakban megmaradt alkatrészek áthaladása megakadályoztatnék. Ezen czélból a gázvezeték föl- és leszálló görbületekkel van ellátva s a folyadékok és szilárd testek a gyűjtőedényekké kibővített legmélyebb helyeken gyűlnek össze és a gázokat maguk fölött tovább engedik haladni. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék a mellékelt rajzon van föltüntetve, melyen az 1. ábra a készülék oldalnézetét mutatja. A bevezető csőben lévő gáz a vízszintes nyíl irányában érkezik a készülékbe, ahol ezen csőnek az 1. ábrán két-két le- és fölszálló szakasza van függélyes metszetben föltüntetve. A gáz egy (R) fojtószelepen keresztül a (G o) gyűjtőedénybe lép s ott lehűl, mivel ott alacsonyabb nyomás uralkodik. Innen a gáz a bevezető csövet körülvevő csőben ismét fölszáll s az ellenkező irányú utat teszi meg, ahol hidegségét a beáramló gőznek adja át, míg végül a függélyes nyíl helyén és irányában a készüléket ismét elhagyja és pedig azon hőmérsék' kel, melyet a készülékbe belépő ugyanott