31039. lajstromszámú szabadalom • A vonat által működtetett vasúti sorompó
- 5 (a rajz szerint (10), illetve (9) fogak) ériutkeznek. Ezen elrendezés folytán egy vonat elhaladása esetén, tekintet nélkül a menetirányra, az állandóan fölfelé álló (5) karok segélyével (menetirányban) a sorompó előtt fekvő (7) emelő elforgattatik és ezáltal a (12, 13) és (14) huzalokra húzás gyakoroltatik, mely a (18) emelőre átvive, annak segítségével a (15) forgattyútengelyt 1800-kal fölfelé elforgatja, a miáltal ismét a (20) forgattyúrúd segítségével a sorompógerenda (21) teherkarja emeltetik és a sorompógerenda maga sülyesztetik. Egyidejűleg a menetirányban a sorompó után következő ütköző a huzalok által akkép állíttatik, hogy a (8) emelőkarnak a sorompótól távolabb fekvő foga az (5) kar (23) ütközőjével érintkezik, úgy hogy a vonatnak ezen ütközőn való elhaladása esetén, azaz, amidőn a vonat a sorompón már túl van, ezen ütköző (7) emelője ismét nyugalmi helyzetébe forgattatik vissza és ezáltal a második ütköző is kezdeti helyzetébe hozatik vissza és a sorompógerenda újból fölemeltetik. A 4. ábrán van föltüntetve a séma egyvágányú vasutak, az -5. ábrán pedig kétvágányú vasutak számára; utóbbi esetben a (Gl) vágány számára két (A Al), a (G2) vágány számára két (A2 A3) ütköző van elrendezve. A huzalok akkép rendeztetnek el. hogy átlós irányban szemben fekvő két ütközőről (a rajzban (A A2) a huzal az (A) ütközőről az (S) sorompóhoz, onnan egy csigán keresztül a vágányon át és egy második csigán keresztül az (A2) ütközőhöz, ettől az (Sl) sorompóhoz, tovább egy csigához, az (A3) ütközőnél a vágányon át és egy csigán át vissza az (A) ütközőhöz vezet. Az átlós irányban szemben fekvő két (Al) és (A5) ütköző akkép van a huzalnak a vágányokhoz párhuzamosan haladó részeihez csatolva, hogy az ezen ütközőkhöz vezető huzal egy csigán át az (Al A3) ütközőkhöz visszavezettetik. Ezen elrendezés folytán épp úgy, mint az egyvágányú vasutaknál, a sorompó önműködően nyittatik és záratik, amennyiben a huzalok által egymással összekötött ütközők a nyílt pályán mindegyik vágányon mindig csak egy irányban haladó vonatok elhaladása esetén úgy állíttatnak át, mint az egyvágányú vasutaknál. Az előbbi, csigákkal működő elrendezésnél egyszerűbb elrendezést nyerünk, ha a huzalok végeit átlóirányban szemben fekvő két (Al A3) ütközőn pl. váltakozva az illető ütközők (7) emelőinek forgópontja fölött és alatt erősítjük meg. Egyvágányú vasutaknál a vágány mindkét oldalán fekvő sorompók alkalmas módon egymással összeköttetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A vonat által működtetett vasúti sorompó, azáltal jellemezve, hogy a sorompó előtt és után az alépítménybe sülyesztett (A) és (Al) ütközők vannak elrendezve, melyeknek rugók által állandóan álló helyzetbe visszahozott lengő (5) karjai a sín fölső lapjával egy síkba esnek és (23) toldataikkal a nyugalmi helyzetben a lengő (7) emelő (8) szektorának a sorompó felé eső (10), illetve (9) fogával érintkeznek, mely (7) emelők alsó (11) végei a (12) huzal segítségével egymással, a (12) huzalt keresztező (13) és (14) huzalok útján pedig a sorompónak (15) forgattyútengelyt működtető lengő (18) emelőjével vannak összekötve, mi mellett a (15) forgattyútengely a kiegyensúlyozott (22) sorompógerenda (21) teherkarjának (20) karja segítségével csuklósan van összekötve, úgy hogy bármelyik irányban haladjon is egy vonat, . a fölfelé álló (5) karok segítségével a megfelelő (7) emelő elforgattatik, ezáltal a huzalokra húzás gyakoroltatik, mely a (18) emelőre vitetik át, mely emelő, valamint a (15) forgattyútengely és a (20) kar közreműködésével a sorompó záratik, míg egyidejűleg a menetirányban a sorompó után következő ütköző akkép állíttatik, hogy a (8) emelőkarnak a sorompótól távolabb fekvő foga a megfelelő (5) kar ütközőjével jön érintkezésbe, minek folytán a vonatnak ezen ütközőn való áthaladása után az (5) kar és a (7) emelő az egész berendezést ismét a kezdeti helyzetbe hozza vissza.
